A 31 éves Marko Avramovics sok nagy csatán túl van már. Korábban már kétszer is nyert Bajnokok Ligáját, előbb a Partizánnal, majd a Zvezdával. A legnagyobb válogatott sikerét pedig 2009-ben érte el a szerb nemzeti csapatban, amikor megnyerték a világbajnokságot. Az is elmondható róla, hogy az új igazolásaink közül ő ismeri legjobban a magyar bajnokságot, hiszen a Ferencvárosból tette át székhelyét Egerbe. Kiválóan beszél magyarul is, ami szintén előnyt jelenthet új csapatába történő beilleszkedésben.
- Honnan ez a hibátlan nyelvhasználat?
- Belgrádban születtem, onnan indult a vízilabdás pályafutásom is. Amikor Magyarországra kerültem csak a legfontosabb vízilabdához kellő néhány szót értettem. Olyat, mint például a szoros, vagy zóna, ami ugye a védekezésre utalt. Tudtam, hogy sokkal könnyebb dolgom lesz, ha megtanulom a nyelvet. Nem volt egyszerű, de kiváló tanárom volt. Minden nap, két edzés között, másfél-két órát tanultunk. Sokat köszönhetek neki, hogy itt most veled beszélgethetek. Persze tudom, hogy vannak még bőven hiányosságaim, ezért ma is rendszeresen foglalkozom a magyar nyelvvel.
- Legutóbb a Fradiban játszottál. Hogy történt a klubváltás?
- Jól éreztem magam a Fradiban. Madaras Norbival együtt játszottunk a rossz kéz oldalon. Sok gólt lőttem, különösen az Euro-Kupában, amit végül meg is nyertünk. Mégis örömmel mondtam igent Bárány Attilának, amikor felhívott, hogy szeretné, ha Egerben folytatnám. Tudtam, hogy nagyon jó csapat az Eger, s büszkeséggel töltött el, hogy engem akarnak. A legszebb uszoda ez, ahol valaha is megfordultam, pedig úgy hiszem, ismerem az európai meccshelyszíneket. Többször mérkőztem már itt, s mindig magával ragadott az a hangulat amit az egri nézők teremtettek. Különösen emlékezetes egy Bajnokok Ligája-mérkőzés, amit még a Partizan színeiben vívtam az egriek ellen. Amikor kijöttünk melegíteni, s láttam a tömött lelátót, s azt, hogy mindenki egyen pólóban van, már tudtam, nagyon nehéz lesz. Végül nyertünk, de sokáig emlegettük még azt az egri meccset. Aztán volt, hogy kikaptunk, a Partizánnal, a Zvezdával és a Fradival is. Azonban itt játszani mindig többet jelentett egy soron következő feladatnál, mindig hatással volt ránk, rangot jelentett. Ezek az emlékek azok, ami miatt gyorsan igent mondtam a hívó szóra.
- Volt olyan játékos ezeken a mérkőzéseken, akiket külön megjegyeztél magadnak?
- Varga Zsolt ellen nagyon nehéz volt. Kemény fickó, nagy harcos. Annak pedig külön örülök, hogy Hárai Balázs most már végre a csapattársam lesz. Vele egyszerűen nem tudtunk mit kezdeni. Mindig váltottuk egymást, hátha valakinek sikerül megfogni, de túl sok sikerélményünk nem volt ellene.
- A saját véleményed szerint, mi az, ami leginkább az erősségeid közé tartozik?
- Több poszton is képes vagyok jó teljesítményre, bár az utóbbi években leginkább rossz kéz oldalon játszottam, annak ellenére, hogy jobbkezes vagyok. Így is elég sok gólt lövök, jól védekezem és gyors vagyok.
- Milyenek az első benyomások, már túl vagyunk az első héten, ami munkával telt?
- Jó hangulatúak az edzések. A komoly munka mellett nem maradnak el a viccelődések, amik segítenek átlendülni az újrakezdés nehézségein. Az első hét kemény volt, de tudjuk, hogy ez még csak a ráhangolás, lesz ez még sokkal munkásabb is. Tudtam, hogy jó helyre kerülök, jók a társak, kiváló játékosok valamennyien, ami azonnal megmutatkozott, amikor vízbe kerültünk. Ezen kívül segítenek mindenben, hogy minél könnyebb legyen a beilleszkedésem. Korábban volt már csapattársam Mitrovics a Partizánnál, most ő itt a csapatkapitány, ez is nagy segítségemre van. Jól érzem magam.
- Belgrád és Budapest után mennyire mozogsz otthonosan a városban?
- Gyönyörű helyen lakom, a Bazilika mellett. Még nem ismerek mindent, de korábban, még szerb válogatottként töltöttem itt négy napot, amikor a Volvo-Kupán vettünk részt. Akkor sokat sétáltunk a városban. Azt már látom, hogy azóta is sokat fejlődött, szebb, s ha lehet még hangulatosabb lett. Belgrád és Budapest után ez egy kis város, de ez adja a meghittségét, az otthonosságát. Alig több mint egy hete vagyok itt, de máris otthon érzem magam. Egy új fiúnak pedig ez is sokat segít. Remélem, hogy nagy sikereim helyszíne lesz, s akkor engem is egrinek fogadnak majd a szurkolók.
(FOTO: Lénárt Márton)