József Attila megírta az Ódát. A világirodalom legszebb szerelemes versét. Akárhányszor felidézzük, élménye megborzongtató. Olyan szép, olyan egyszerű, mégis olyan hatásos, ami ellágyítja a szíveket, amely áthatol az elmén, megmarkolja a lelkeket. Talán ez az irodalmi hasonlat sem túlzás. Ami József Attila Ódája a világirodalomnak, az Hosnyánszky Norbert gólja a világ vízilabdázásának. Ha csak ezért az egy gólért rendeznek világbajnokságot, a sportág már akkor is büszke lehet magára. Mit írt erről a Nemzeti Sport? „Erre nincsenek szavak, ezt látni kell!” Mindenki látta már, nem is egyszer, hisz tele vannak vele a sportcsatornák, de még a politikai hírműsorok is szerte a világban, bár azon sem csodálkoznánk, ha az időjárás jelentés, vagy az esti mese közben is ez menne. Persze ez utóbbi nem jó ötlet mert annyira felspanolná a gyerekeket, hogy képtelenek lennének elaludni.
Egyetlen mozdulat, amely megváltoztatta a vízilabdáról alkotott képet. Egyetlen mozdulat, amely még a fanyalgókat is meggyőzte. Ma már ők is vallják: izgalmas és látványos a sportág. Egyetlen mozdulat, ami több apró momentumból áll: háttal a kapunak Hosnyánszky jobb kezében a labda. Amikor elkezd emelkedni, úgy jó combközépig, akkor már mindenki tudja, hogy mi következik – hiába. A másodperc tört része, amíg így mindenki fölött megáll. Majd jön a fordulat, maga a csavar, a labda süvítve hagyja el a markolatot, hogy a jobb felső sarokba vágódjon. Aztán jöhet az ökölbe szorított kéz, ott fent a magasban, a gólöröm. Körben a lelátón pedig az extázis. Annak az örömnek a kifejezése, hogy ezt egyáltalán láthattuk, megcsodálhattuk. Hovatartozás nélkül. Még az ellenfél, a görög kispad is tapsolt! Vagy legalábbis egyszer biztosan, összeütötték a tenyerüket, ha másért nem, hát a csodálkozástól. Vlahopulosz egészen közelről láthatta. Talán átfutott az agyán: istenem, milyen jó, hogy Egerbe szerződtem, ősztől ez a fickó csapattársam lesz, s nem kell többet ellenfélként egy hasonló mozdulatot átélnem. Hacsak nem a nemzeti csapatnál, valamikor legközelebb.
Erre mondják, hogy Hosi elvitte a show-t! Mert, bár parádézott Nagy Viktor, Vámos bődületes löketei ellen sem volt orvosság, s ha nincs ami volt, akkor most Hárai víz alatti csavarjáról áradozunk, vagy az egész magyar válogatott teljesítményéről hozsannázunk. Talán az irodalmárok, az irodalmat kedvelők is megbocsátanak a fenti hasonlatért. József Attila zsenialitása semmi máshoz nem hasonlítható! Amilyen örömet jelent nekünk művészetének halhatatlansága, hogy ismerhetjük, felidézhetjük, s hogy velünk lehet és boldoggá tesz. Úgy tett boldoggá több millió magyart a mozdulat, a budapesti világbajnokság legszebb gólja, amit mi innen Egerből mégis József Attila zsenialitásához mertünk hasonlítani...
/Fotó: Sulyok Erika, vlv.hu/