Amikor leültünk Dabrowski Norbert vezetőedzővel, hogy befejezzük az egy hete félbehagyott beszélgetésünket, nem sokkal előtte repítette világgá a sportsajtó a szenzációsnak minősíthető hírt: Babos Tímea szetthátrányból legyőzte Venus Villiamset. Adva volt hát a párhuzam - mivel az elmúlt szombaton „szetthátrányba kerültünk -,” legyőzhető e innen a bivalyerősnek mondható Szolnok együttese a bajnoki döntőben.

- Több sebből is vérzik ez a hasonlat – hallhattuk a vezetőedzőtől. – Mindenekelőtt, jár az óriási gratuláció Babos Tímeának, ám nem gondolnám, hogy ha mi hazai pályán, vasárnap este legyőznénk a Szolnokot, az akkora világszenzációt jelentene. Vertük meg mi már őket nemcsak Egerben, hanem Szolnokon is, meg semleges pályán ugyancsak. Emlékezzünk a tavalyi barcelonai Final Six-re.

- Igaz! Viszont szurkolóknál, játékosoknál, sőt nem titkoltan nálad is elkeseredést okozott a múlt heti vereség…

- Persze, hogy mindenki csalódott volt! A szurkolók is, meg mi is. A sportban azonban az a szép, hogy jön a következő mérkőzés. Amíg csak egy fikarcnyi esély van, addig nem szabad elkeseredni, csüggedni, hanem előre kell tekinteni, a soron következő feladatra kell koncentrálni. Csak így van esély a javításra, az előrelépésre. Biztos vagyok benne, hogy vasárnap estére a szurkolók is kiheverik csalódottságukat, s teljes erőből biztatnak bennünket. Óriási szükség lesz rá, mert valami olyasmire készülünk, hogy végleg elfelejtessük a szolnoki vereséget.

- Miként?

- Tény és való, hogy nem sikerült megvalósítanunk azt a tervünket, hogy a saját otthonukban legyőzzük őket és elvegyük a pályaelőnyüket. Az ő akaratuk érvényesült. Ehhez mérten kell hozzáállnunk a vasárnapi mérkőzéshez, mert nagyon fontos lesz. Nem a számolgatás miatt, hogy akkor ők már 2-0-ra vezetnek, hanem önmagunk miatt. A Szolnokon mutatottnál sokkal több kell. Elsősorban védekezésben. Lélektanilag lesz ez nagyon fontos, mert ha ez nem sikerül, akkor az már megint egy másik fejezet lesz, amiről most beszélni sem akarok.

- Mivel volt jobb a Szolnok az első meccsen?

- Ha ironikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy mivel győztek. Komolyra fordítva a szót, ők sem mutattak semmi extrát. Egyszerűen azzal voltak jobbak, hogy a saját játékukat pontosabban, precízebben játszották, mint mi a miénket. Különösen hátul volt ez igaz.

- Mi az, amin változtatni kell?

- Vannak dolgok, amik az elmúlt négy-öt mérkőzésen nem úgy alakultak, ahogy azt korábban megszoktuk. Kevés gólon kell tartani az ellenfelet, nem szabad gólokat ajándékoznunk. Ha már gólt kapunk, akkor azért legalább dolgoztassuk meg őket. Eddig stabilan lőttünk 10-11 gólt, ami a Szolnok ellen nem működött, pedig a lehetőségek adva voltak, csak nem használtuk ki. Persze az is tény, hogy Nagy Viktor jól védett, s a védelmük is egyenletesen jól teljesített. Mi önmagunkhoz képest nem játszottunk jól. Ezért is voltak hiányérzeteim. Egy Szolnokot legyőzni, csakis jó teljesítménnyel vagyunk képesek. Ezt már mondtam korábban is.

- Megint volt a két meccs között egy válogatott fellépés, ami nem segítette a felkészülést…

- Ez rájuk ugyanúgy igaz. Ezt tudtuk előre, így kellett kalkulálnunk. Ez a két csapat adja a válogatott gerincét, ezért is játsszuk mi a döntőt. Ha erről megkérdezed Cseh Sanyit ő is biztos, hogy azt mondja. Ez van, ehhez kell alkalmazkodnunk.

- A következő hét megint extra lesz…

- Csakúgy, mint nekik. Nekünk annyival nehezebb a dolgunk, hogy még utaznunk is kell. A vasárnapi gigászi csata után, szerdán Athénban meccselünk az Olympiakosszal, a Bajnokok Ligája csoportkörének záró fordulójában. A héten láttuk a görög válogatottat Szentesen, az sem lesz kis feladat, mert az Olympiakosz erősebb, a külföldi játékosaival, mint a válogatottjuk. Ne felejtsük el azonban, hogy a Szolnoknak is van még egy BL mérkőzése.

- Mi várható tehát vasárnap este?

- Nagyon bízom benne, hogy telt ház, gigászi küzdelem, s egri győzelem. Az előbb említettek miatt is nagyon fontos ez nekünk. Mert a harmadik meccsre éppen hogy hazaérünk Athénból. Nem mehetünk Szolnokra két vereséggel, még akkor sem, ha tudjuk, hogy nem egyszer fordult már elő a kettő nulláról való fordítás. A Bitskeyben azért nem szoktunk kikapni, s most sem fogunk. Meg egyébként is: Babos Timi is szetthátrányból győzött, még ha még oly sánta is a hasonlat…

(FOTO: mvlsz.hu)