Ha ennek az írásnak a mese lenne a műfaja, akkor úgy kezdődne, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Európa-bajnoki döntő Firenzében. Akkor annyival volt könnyebb a szövetségi kapitányok dolga, hogy tizenöt játékost vihettek magukkal, azzal együtt is, hogy a mérkőzésekre csak tizenhármat írhattak be a mérkőzés jegyzőkönyvébe. Viszont minden meccs előtt tetszőlegesen cserélhették a benevezetteket, az adott taktikától, vagy éppen a pillanatnyi formától függően. Így nézett ki az utazó keret: Kósz, Vári, Steinmetz, Vincze B., Fodor, Marcz, Kásás, Molnár, Varga I. Zs., Kiss G., Kiss Cs., Tóth Frank, Kovács Z., no és Biros. Az a Biros, akit válogatott szinten akkor ismert meg a nemzetközi mezőny.
- Olyan régen volt, hogy a részletekre már alig emlékszem. – mondja, amikor arra kértük, hogy idézzük fel az 1999-ben lejátszott Magyarország – Horvátország döntőt. – Azt tudom, hogy az elődöntőig az újoncok visszafogottsága volt rám jellemző. Aztán az elődöntőben, az olaszoknak lőttem két gólt. Eszembe jutott, hogy mit is mondott Kemény Dénes még Ferihegyen, közvetlenül az elutazás előtt.
- ?
- Félrehívott, már bent a tranzitban és egy presszó felé mutatva megkérdezte, hogy mit iszom, mert szeretne beszélni velem. Kora délelőtt volt, én meg rávágtam, hogy sört. Körbeszaladt a szemöldöke a fején a meglepetéstől, de miután elmúlt a döbbenete csak kikérte a sörömet. Aztán még kortyolgattuk, addig azt mondta, hogy én lehetek ennek az Európa Bajnokságnak a meglepetés embere. Bízik bennem, csak bátran csináljam meg amit tudok, játsszak nyugodtan. Ja és innentől kezdve a sört felejtsem el. Nagyon jól esett amit hallottam – no nem a sörről -, magáról a bizalomról. Teljesen fel voltam dobva. Játszottam minden meccsen, ami már önmagában nagy szó volt, hiszen ez jelentette az első világversenyemet. Az elődöntő hozta meg az igazi áttörést, az olaszoknak lőtt két gólom. A döntő előtt a kapitány nekem külön nem mondott semmit, de úgy voltam vele, hogy Ferihegyen mindent hallottam. Aztán lőttem egyet lefordulásból, hármat előnyből, meg ha jól emlékszem, akkor az utolsót átlövésből. Fantasztikus érzés volt a dobogó tetején állni, fogadni a gratulációkat. Kemény nem mondott semmit, csak mosolygott. Vártam, hogy meghív egy sörre, de nem tette. Ferihegyen elmondott mindent, ami úgy is volt.
- Akkor már körvonalazódott a nagy olimpiai menetelésekbe fogott csapat…
- Ahogy Dénes lett a szövetségi kapitány meglódult a szekér. Az 1975, 1976, 1977-es korosztályból sok embert behívott. Nem is csoda, hiszen az utánpótlás világversenyeken végigvertek mindenkit. Benedek Tibi azért nem játszott ezen az EB-n, mert jogtalan eltiltását töltötte. Neki ajánlottuk a győzelmünket nyilvánosan, úgy, hogy a végén az ő nevét skandáltuk.
- Mit csinálsz ma este a Magyarország- Horvátország mérkőzés időpontjában?
- Úszóedzésen leszek.
- ???
- Ma már a klub a legfontosabb számomra, s akkor vannak az edzések, amikor a mieink mérkőzése van az EB-n.
- Nem is láttál egyetlen mérkőzést sem élőben?
- Csak az oroszok ellenit. A többit felvételről.
- Mi a véleményed? Ki lehet a maiak közül aki a hátára veszi a csapatot?
- Mindig ilyenkor kezdődik egy-egy világverseny, az egyenes kieséses szakaszban. Addig csak nézegetik egymást az ellenfelek. Jobbak vagyunk mint a horvátok, biztos vagyok a győzelmünkben. Eddig csak a görögök jelentettek komoly ellenfelet, de jól sikerült a felvezetés, minden meccsen jobban játszunk. Egyénileg akár Hárai, vagy Hosnyánszky, vagy Varga Dumi akik a húzó emberek lehetnek. Nagyon fontos lesz Nagy Viktor szerepe. Neki is jól kell teljesítenie.
-Nincs nosztalgiád?
- Legszívesebben én is ott lennék, játszanék, de hát az idő nagy úr. Hamarosan negyven éves leszek, s amikor erre gondolok, rájövök semmi keresnivalóm már ott. Csak telefonon tartom velük a kapcsolatot. Megírtam Kis Gábornak sms-ben, hogy ha hazajönnek szívesen megtanítom neki a csavart ejtést, mert mint láttuk még mindig a kapu mögé megy neki. Jól esik azért, hogy nem felejtettek el, mert a jelenlegi csapatból is többekkel beszélek az EB alatt. Van aki még tanácsot is kért, de azt a fotelból nem szívesen adok, így csak humorizálok velük, mint Kis Gabival.
Fantasztikus volt felidézni Biros Peti öt gólját a firenzei döntőben. Hallani a riportert, aki átköltötte a magyar nótát: „Biros, Biros, Biros! Ötödször is Biros!” Innentől pedig egyenes út vezetett a világ legjobb játékosa címig, parádés klubsikerekig, három olimpiai aranyig! Mi itt Egerben szerencsések vagyunk, hogy hétről-hétre még ma is láthatjuk, ahogy még mindig eldönt nagyon fontos meccseket. Bár az idő tényleg nagy úr – ahogy ő fogalmazott -, én még legszívesebben ma is csak ott tartok: …és aztán megérkezett Biros!