Két héten keresztül csodáltuk a budapesti vízilabda Európa-bajnokságot. Csodáltuk a helyszínt, a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Uszodát, a lelátókat megtöltő közönséget, a résztvevő csapatokat, a szervezőket, az önkénteseket, magát a sportágat, a vízilabdát.
Szurkoltunk a helyszínen, a tévé előtt, ámultunk fantasztikus teljesítményeken, megoldásokon, programot kaptunk két nyaralás között, s már alig vártuk a következő színrelépést. Lányok, fiúk egyaránt kitettek magukért, újra, meg újra bizonyítva, hogy a magyarok nélkül nem létezik ez a sportág, de legalábbis sokkal szegényebb lenne.
Nekünk, egrieknek pedig újra bebizonyosodott, hogy egriek nélkül nincs világverseny, olyan esemény, ami számít ebben a sportágban. A hölgyeknél Gangl Edina, Czigány Dóra képviselte klubunkat, de ott volt a korábban nálunk pólózó Keszthelyi Rita, vagy az amerikai tanulmányai miatt távozó nagy kedvenc Antal Dóri is, a kispadon helyet foglaló edzőről, Kelemen Attiláról már nem is beszélve. Dagadt a mellünk a büszkeségtől látva eredményeiket, góljaikat, lelkesedésüket, éreztük a sportág iránti alázatukat, szeretetüket. S bár telhetetlenül, persze hogy aranyat vártunk, végül nagyon örültünk a bronznak is.
A fiúknál még színesebb az egykori, a mai, és a leendő egriek névsora. Még felsorolni is nehéz, de bízzunk benne, hogy senkit nem felejtünk ki. Madaras Norbert a jó öreg Bárány-uszodában tanulta a sportág alapjait, s lett OB-I-es játékos. Évekig itt pólózott a Decker-testvérpár, itt lett magyar bajnok Hosnyánszky Norbert, Hárai Balázs, avagy a klubot pont most elhagyó Gór Nagy Miklós. Hazatért amerikai közgazdász diplomájának abszolválása után Erdélyi Balázs, s új fiúként köszönthetjük Szivós Mártont. A kapitány segítője a fiúknál is egri alkalmazásban áll Dabrowszki Norbert személyében, akinek az elmúlt bajnokságban egy fél szezon is elegendőnek bizonyult, hogy csapatát a csúcsra repítse. Aztán ott vannak a szerbek, akiktől sajnos pont a döntőben láthattuk, hogy milyen is az, amikor elkezdenek úgy istenigazából vízilabdázni. Milos Csuk, akinek szeptembertől az egri Bitskey Uszoda lesz az otthona, fantasztikusan gyors, s szinte vízen járva lőtte a gólokat. Braniszlav Mitrovics csak epizódszerepeket kapott a gólvonal előtt, ha egyáltalán lehet epizodistákról beszélni ebben a rettenetes igénybevételt jelentő sportágban, mégis döntőbe juttatta Montenegró elleni védéseivel a szerbeket. Az új bajnoki idényt szintén Egerben kezdi, s a kapusposzt mellett a tolmács szerepét is betölti majd. Mert jön még Uros Csucskovics is, aki Budapesten Montenegró sikereiért harcolt, s csak azért hiányoltuk a montenegróiakat a magyar csapat ellenfelei közül, mert így őt kevésbé tudtuk górcső alá venni. Még az eseményről közvetítő tévé-kommentátornak is nehézséget okozott a felsorolás, hogy ki mindenki kötődik valamilyen formában az egri vízilabdához.
Volt olyan nap a Hajós Alfréd Uszodában, amikor az egri szurkolók adtak ízelítőt abból a hangulatból amit a Bitskeyben rendezett nagyobb rangadókon már megszokhattunk, mi több természetesnek vehetünk. Számos mérkőzést a helyszínen tekintett meg Bárány Attila klubelnök, aki nemcsak a sajátjaira volt kíváncsi, hanem kihasználva a lehetőséget, hogy mindenki tiszteletét tette az Európa-bajnokságon aki a sportágban számít, kapcsolatokat épített, a jövőről tárgyalt, s boldogan nyugtázta a jelent: előkelő helyen jegyzik az egrieket.
Megkönnyeztük a lányok bronzát, s különösen a fiúk ezüstjét, de aludva egyet a történésekre nincs miért bánkódnunk. Büszkék lehetünk játékosainkra, edzőinkre, csapatvezetőinkre, sok sportág méltán irigykedhet teljesítményükre, sikereikre. Csak azt fájlaljuk kicsit melankolikusan, hogy vége, s ma már nem lesz több meccs, nem roskadoznak a lelátók, nem ülnek össze baráti társaságok a presszók teraszaira egy közös szurkolásra. A valódi drukkernek a reményt majd a szeptember ad, mikor végleg hazatérnek a legények, s megkezdődik egy újabb szezon, egy újabb út, az újabb sikerek felé. Egerben már tanulják az új csapat összeállítását: Mitrovics, Csoma – Csuk, Vapenszki, Csucskovics, Szivós, Angyal, Erdélyi, Hosnyánszky, Biros, Hárai, Zalánki, Hornyák, Lőrincz, Bedő. Most már csak a sikerkovácson, az edzőn, Dabrowski Norberten a sor, hogy mind azt, amit többek között a budapesti Európa-bajnokságon tapasztalt, hasznosítsa s a fentebb említetteket olyan csapattá gyúrja, ami tovább öregbíti az egri póló hírnevét. Mert egy biztos: ennyire szezonkezdetet még nem vártak a szurkolók Egerben, amit még a budapesti kontinens találkozó sem csillapított…
(FOTO: Szántó György)