…ha nem is éppen a tánc, de a magyar OB I-es vízilabda bajnokság legfontosabb szakasza, a rájátszás. Fölösleges magyarázni mi minden múlik ezen, hiszen már hosszú évek óta ismert ez a fajta lebonyolítási rend. Arról is fölösleges különösebben polemizálni, hogy a ZF-Eger csapatának mit jelent, mert szerencsére évek hosszú sora óta mindig a döntő volt a cél, ott pedig a hőn áhított aranyérem. Így van ez most is. Történt eddig, ami történt, ami most következik, az mindent felülír. Szerdán este annak jártunk utána – ellátogatva a bajnoki címvédő edzésére -, hogy miként készülnek a szombati, késő délutáni Szeged elleni első rájátszásos összecsapásra.
Bár az edzés csak fél hétkor kezdődött, az uszoda mögötti telt parkoló már fél hatkor arról árulkodott, hogy mindenki az uszodában van. Amikor azt tudakoltuk, hogy hol vannak a fiúk – látva a fiatal úszók szorgalmas karcsapásait a medencében -, Bárány Attila klubelnök nyugtatott meg bennünket: megbeszélés van, meg természetesen a ma már szinte elmaradhatatlan videózás.
Aztán pontban fél hétkor szép sorjában mindenki a medencetérben kezdte a bemelegítést. Eltűntek a kötelek, pillanatok alatt rögzítették a kapukat az úszómesterek, még egy utolsó egyeztetés a mai penzumról, s már kezdődhetett is a faltól falig úszás, ahogy az mindig is szokás. Ezúttal annyi volt az eltérés, hogy a horvátok elleni válogatott meccsen szerephez jutott Bedő Krisztián, Bátori Bence, Kovács Gábor triót külön vette Dabrowski Norbert vezetőedző. Hozzájuk csatlakoztatta még a hét végén, a hét elején betegeskedő Varga II. Zsoltot is.
- Hajnali négyre értünk haza Pécsről – jött a magyarázat a vezetőedzőtől -, nem lehetnek valami nagyon pihentek. Ők most csak úsznak egy kicsit, hogy ne savasodjon be az izomzatuk, aztán velük végeztünk mára. Zsoltnál viszont más a helyzet, a hét végétől betegeskedett, megtámadta valami vírus, ezért érthetően gyengébb a szokottnál. Nála fokozatosan kell visszaadni a terhelést, de azért már végigcsinál mindent, még ha nem teljes intenzitással is. Ez azért is fontos, mert ma már taktikai edzés van, előny, hátrány gyakorlás. A válogatottaknak is itt kell maradni, még ha nem is csinálják már ezt a részt, de figyelniük kell a gyakorlatokat, még akkor is, ha már számtalanszor végigvették ők is.
-Mivel telt a hétfő, kedd, amíg ti Pécsett voltatok a válogatottal?
- Addig Petrovai Marci és Major Attila vette kezelésbe a társaságot, kőkemény fizikai felkészítés volt. Konditerem, úszás, s mindez naponta kétszer. Mától, azaz szerdától veszünk vissza a tempóból, már ami a fizikai részt illeti. Ma csak egy edzés volt, ami taktikai jellegű. Csütörtökön délelőtt, délután is vízben leszünk, pénteken jöhet az utolsó simítás, szombaton meg a meccs.
Amíg a vezetőedző kiosztja az újabb feladatot addig a parton a válogatottakhoz csatlakozom, a horvátok elleni mérkőzésről érdeklődve…
- Ne is kérdezd – kezdi azonnal Bedő Krisztián. – Azért kaptunk ki ötméteresekkel a végén, mert nem mind az ötöt én lőttem. Én sem lőttem egyet sem – mosolyog Bedő véleményén Kovács Gábor, amikor Bátori Bence egy kicsit félrehúzódik. - Sajnos ő kihagyta, de nem azért mert rosszul lőtte, inkább nagyon jól mozdult ki rá a kapus – kaptuk a szakszerű magyarázatot Kovácstól. Attól a játékostól, akinek szembetűnően jó szezonja volt eddig, látványosan fejlődött a játéka, aminek a válogatottságot is köszönheti.
- Örülök, ha ez látszik, én is úgy gondolom, hogy sokat fejlődtem – mondja. – Majd hozzáteszi, hogy nagy lökést adott neki még a nyáron, az Univerziádén aratott győzelem, majd a válogatott behívója is.
- Jól érzem magam, bírom a terhelést, nem gond, ha sokat vagyok a vízben egy-egy meccsen. Nincs zavaró tényező, motivál a sok feladat. Hiszem, hogy ott lehetek az EB-n. De addig még a rájátszásban kell bizonyítani, hogy helyem van a legjobbak között.
- Kitört már a harci láz a szombati meccs előtt?
- Ahhoz azért még korán van, de nézd csak meg Biros Petit, vagy Salamon Ferit, de sorolhatnám a többieket is. Úgy lövik be az előnyöket, mintha a védők nem tudnák, hogy mi következik.
S, hogy valóban nagyon komolyan veszik a gyakorlást, arra mi sem jellemzőbb, mint Kevin Graham hatalmas kiosztott pofonja, ami után nem győz elnézést kérni a csapatkapitány Biros Pétertől. Gór Nagy Miki hálószaggatóját még Dabrowski is megtapsolja, majd Zalánki Gergőnek magyarázza el, hogy miért nem sikerült a passz. Jött a szokásos Hárai csavar is, amit ezúttal hárított Bisztró a kapuban, de a centertől a magyarázat sem maradt el:
- Nagyon jó formában van, mert a csavar az rendben volt! – De mosolyogni csak nekünk a parton volt időnk, mert a védőkből, támadók, a támadókból védők lettek, pörögtek az események, záporoztak a lövések, változtak a figurák. Az óra már a nyolcat is elütötte, a hivatalos edzésidőnek már régen vége volt, de még senki nem jött ki a vízből.
- Na ezért jó ezzel a társasággal együtt dolgozni – mondja Dabrowski. – Senkit nem kell noszogatni.
Zalánki már egy negyed órája a Biros szabadalmaztatta pörgős ejtést gyakorolja, s nem nyugszik, míg tökéletesen be nem ejti Mexiner Marcellnek, Varga Zsolt, arról számol be közben, hogy kicsit elfáradt, mert hiányzik a betegség alatt elvesztett két kilogramm, de szombatra szerinte rendben lesz. Budschuh Erik lövései elől inkább elugrik – jajj ne! – felkiáltással Bisztritsányi, hogy aztán Sántavy hatalmas lökete után rázza egy kicsit a csuklóját. Majd Hárai mutatja meg már a parton, hogy lábbal is nagyon ügyes. Edzőjével fogad, arra, hogy a zsűriasztal elől háromból, hármat a kapuba külsőzik, mert szerinte belsővel méltatlanul könnyű lenne. Kettő bemegy, a harmadiknál megzavarják a félig lekapcsolt világítással. Azért Dabrowski is megmutatja már a félhomályban, hogy ő is bevágja kétszer, már csak a tekintély miatt is. Aztán azzal búcsúzunk, hogy szombaton veletek ugyanitt. Mert tudjuk: most kezdődik a, most kezdődik a most kezdődik a TÁNC! Reméljük annyi ember előtt, hogy a lelátón sokan egymás lábára is lépnek…
(FOTO: Szántó György)