Kovács Cs. Tamás, az Egri Vízilabda Klub ügyvezető igazgatója a nyáron sem pihen, hiszen rangos megbízatásai során több nemzetközi tornán is képviselte és képviseli klubunkat, városunkat és hazánkat egyaránt. 

Azt szokás mondani, hogy a vízilabda nyáron él igazán, hiszen a nyitott uszodák hangulata semmihez sem fogható. Ügyvezető igazgatóként sem pihenésről, sokkal inkább rengeteg kilométer utazásról és feladatokról szól ez a három hónap. Játékvezetőként, illetve sportdiplomáciai vezetőként sok helyen kellett dolgoznod, kronológiai sorrendben kezdve a Bajnokok Ligája döntőjével. Mekkora felelősség, előrelépés és élmény egy ilyen megbízatás?

Onnan kezdem, hogy az idei BL szezonban számos szép kihívást kaptam mint játékvezető, szinte minden fordulóban lehetőséghez jutottam. Egy Pro Recco - Marseille mérkőzéssel zártam a csoportkör küzdelmeit, ami a körülményeket, csapatokat és a párharc presztízsét tekintve minden tekintetben ideális volt.  Ekkor úgy éreztem, hogy a feladataim véget értek a szezonban, majd Molnár Tamás jelezte felém, hogy a LEN delegál a Belgrád által rendezett Final 8-re. Óriási elismerés ez a magyar játékvezetésnek, hiszen itt a világ legjobb férfi klubcsapatairól beszélünk. Minden embernek vannak céljai és álmai, számomra ez egy ilyen alkalom volt. Elképesztő érzés és felelősség volt, bízom abban, hogy teljesítményemmel hozzájárultam a torna minél színvonalasabb levezényléséhez. Mindent megteszek azért, hogy nem csupán egy beteljesült álom, hanem valaminek a kezdete legyen ez.

Ezt követte a hazai rendezésű VB, ahol helyszín felelősként Szegeden irányítottad a munkát. Azt szokás mondani, hogy otthon mindig a legfelemelőbb egy-egy ilyen kihívás.

Egy új élmény és egyben óriási megtiszteltetés volt hazai körülmények között dolgozni a világbajnokság lebonyolításában. Köszönet a tizenhat versenybíró kollégának, illetve a huszonkét labdaszedő kisgyermeknek, akik a két hét alatt hibátlan munkát végezve segítették az eseményt az irányításom alatt. A visszajelzések alapján Szeged kiváló otthonául szolgált a világbajnokság mérkőzéseinek. Külön köszönet és tisztelet jár Kis Gábornak és Juhász Zsoltnak, akik versenyigazgatói-, szakmai munkájukkal ugyancsak hozzájárultak a szegedi helyszín elismeréséhez.

A sikeres világbajnokság után Lengyelország felé vetted az irányt, hiszen következett az egyetemek közötti nemzetközi torna, az Európai Egyetemi Játékok - ahol a vízilabda rendezésének vezetője voltál. Ez egy újabb, ha úgy tetszik másabb kihívást jelentett. Hogyan értékeled az eseményt?

Első ránézésre a szegedihez hasonló feladat volt ez, azonban összességében jóval komplexebb kihívást jelentett. Ez abban merült ki, hogy a teljes versenyeztetés, a vízilabda torna lebonyolítása, sorsolása, csoportok beosztása, játékvezetők küldése, hivatalos személyek, zsűri munkájának kijelölése és ellenőrzése tartozott hozzám. Az esemény összességében jól sikerült, a helyiek, az EUSA (Európai Egyetemi Sportszövetség), illetve a résztvevők oldaláról többségében pozitív visszajelzések érkeztek hozzám. Köszönöm a csapatoknak, közreműködőknek, játékvezető kollégáknak és az önkénteseknek, hogy segítettek a sikeres lebonyolításban.

A nyár végén felnőtt szinten vár még rád egy Európa-bajnokság Splitben, illetve előtte utánpótlás világeseményen is dolgozol. A kérdésünk már csak annyi: hogy lehet bírni ezt, illetve összesen hány kilométert utaztál?

Augusztus elején az U18-as fiú világbajnokság belgrádi küzdelmein fogom hazánkat képviselni játékvezetőként, majd a hónap végén Horvátországba utazok, ahol a felnőtt Európa-bajnokságon ugyancsak sípmesterként tevékenykedek. A feladatok mellett igyekszem azt a néhány szabadnapot megragadni és pihenni, a családdal, illetve a barátokkal kikapcsolódni. Eddig nem gondolkodtam rajta, de rövid számolás után kijelenthetem, hogy közel 6000 kilométer utazás lesz a hátam mögött a nyári szezon lezárásával.