Volgográdban három buta hiba miatt kaptunk ki. Emberelőnyben támadhattunk mindháromszor, de eladtuk a labdát, ráadásul mi kaptunk gólokat ezekből a szituációkból. Gerendás György elég bosszúsan nyilatkozott a mérkőzés után. Mint mondta, a Volgográd egy jó csapat, ki lehet ott kapni, de ezt a meccset nem ők nyerték meg, hanem mi veszítettük el. Rosszul játszottunk.

     - Sikerült lezárni a múltat, elfeledni ezt a rossz emlékű őszi mérkőzést? 

     - Remélem, hogy igen. Azóta voltak kifejezetten jó mérkőzéseink, s volt, hogy akkor is tudtunk nyerni, amikor nem játszottunk végig egyenletesen jól, de a kiélezett pillanatokban hoztuk az elvárt eredményt. Ilyen volt például a görögök elleni BL meccsünk is.

     - Mi a különbség a görög és az orosz csapat között?

     - Az oroszok akarnak vízilabdázni. A görögök csapkodnak, fröcskölnek, úszkálnak össze-vissza. Szerintem ők sem igazán tudják, hogy mit is akarnak. Ez a kiismerhetetlen játékuk ugyanakkor egyben a fegyverük is.  A Volgográd stílusa nekünk jobban fekszik. Kiismerhetőbben építik fel a játékukat, ha hagyják őket, akkor a szó nemes értelmében játsszák a vízilabdát. Két, három kifejezetten jó képességű játékossal rendelkeznek, akik rutinosak, sok csatát megéltek már. Őket jól egészítik ki a fiatalok, akik gyorsak, energikusak, erősek. A legjobbjuk, az irányító, aki ugyan már elég idős, de még mindig nagyon jó. Ugyanez mondható el a centerükről is, aki az 1996-os olimpián is szerepelt, meghatározó emberként.

     - Adódik a kérdés: mi dönthet a Volgográd és a ZF Eger között?

     - Az, hogy mi jobb csapat vagyunk. Egyénileg is, ha sorra veszem az egyes posztokon a játékosokat, s csapatként is. Ráadásul most kifejezetten együtt van a társaság. Remélem, ebben nem okoz majd törést, hogy a válogatottak csak a felkészülés hajrájában tudnak csatlakozni. Le kell győzni az oroszokat, s megmutatni, hogy az az őszi volgográdi mérkőzés csak egy rossz napunk volt, egy kisiklás.

     - Van valamilyen speciális felkészülés?

     - Nincs. Kondizunk, úszunk, egykapuzunk, videózunk, taktikázunk. Ugyanúgy, mint máskor. Az egyhangúságot talán a holland válogatott elleni mérkőzésünk, s közös edzésünk törte meg. Jó, hogy itt voltak, sokat segítettek, a fiúk is élvezték. Varga Zsolt betegség miatt hagyott ki néhány foglalkozást, míg a válogatottakról már volt szó, ide értve Graham-et is. Ezért a pénteket kiadtam szabad napnak. A hét végén viszont edzünk, folytatjuk a munkát, de akkor már teljes létszámmal.

     A cél egyértelmű: a lehető legnagyobb gólkülönbséggel megverni az oroszokat, de ez nem lesz egyszerű feladat. A végső csoporthelyezések még akkor is nagyon bizonytalanok. Sok a feltételes mód. Mindenesetre, ha sikerülne a második helyen végeznünk, az a későbbiekben könnyíthetné meg a dolgunkat. Akkor a többi csoport harmadik helyén végzők közül kaphatnánk ellenfelet, ami lényegesen egyszerűbb feladatot jelentene. De nem szaladjunk ennyire előre: következik szerdán 19 órától a Volgográd elleni összecsapás, ne feledjük ők is és a görögök is számolgatnak, mert a pontokra még nekik is szükségük lenne.