Nem a legideálisabb pillanatban vette át az Egri Vízilabda Klub irányítását Szécsi Zoltán. A korábbi háromszoros olimpiai bajnoknak pont azon a napon szavazott bizalmat a közgyűlés, amikor elkezdődött a 2018-2019-es szezon. Adva voltak a csapatok, akár a férfi, akár a női keretek változtatására már nem volt lehetőség. Az ilyen váltással járó sűrű teendők mellett mennyi idő jutott a személyi összetételekre? Hogyan értékeli csapataink szereplését? Erről beszélgettünk a női csapatunk után, a férfiak szereplését értékelve, amelyben a klubelnök már a jövőt is érinti.

-Kezdjük ezúttal is a végéről, ugyan úgy, ahogy Dabrowski Norberttel: elégedett vagy a negyedik hellyel?

-Inkább azt mondanám, hogy nem vagyok elégedetlen. Azt is gyorsan hozzá kell tennem, hogy azért olyan felhőtlenül boldog nem vagyok ezzel a negyedik hellyel. Viszont tudni kell, hogy amikor ez a csapat összeállt és véglegessé vált a keret, akkor mindenki azt mondta: inkább ötödik, hatodik lesz az Eger, mint negyedik. Ezzel együtt meglehetősen magabiztosan szereztük meg ezt a ma már sokak által nem nagyra tartott helyezést.

- Igen lehetett volna jobb is. Mert a sztárjaink egész szezonban kiemelkedő, extra teljesítményt nyújtottak. Volt, hogy Hosnyánszky hozott öt meccsen extra teljesítményt, volt, hogy Vlachopoulos, volt, hogy mind a ketten. Az sem volt ritka, hogy  Rasovic, jelentette a mérleg nyelvét. Melléjük nagyon szépen felnőtt Sánta Dani, kiválóan teljesített Gyárfás, és fél évtől nagyon sokat számított, hogy Sántavy velünk volt. Ő volt az a pici plusz a Miskolc ellen például, ami a javunkra döntött. Egy kis bravúr, ami hiányzott a jobb helyezés eléréséhez.

-A férfi csapatot értékelve is meg kell kérdeznem, hogy mennyire érezted ezt a keretet a sajátodnak? Habár már korábban nyilatkoztál arról, hogy tudtál azonosulni úgy a női, mint a férfi csapat összetételével. Azért voltak fenntartásaid?!

-Amikor  elnök lettem aznap indult a bajnokság, tehát kész keretet kaptam, amiben azért Dabrowski Norbinak volt némi mozgástere. Szakmailag meg végképp nem szóltam, szólhattam bele abba, hogy ki kap sapkát és ki kezdjen a kapuban. Ez nem az én dolgom, ebben a vezetőedző dönt. Istenigazából a hazai Moszkva elleni mérkőzésen, mint első valódi megmérettetésen lehetett reális képet kapni. Ekkor beugrott Csiszár Boldi és ragyogóan teljesített, aztán a későbbiekben nem tudta ezt hozni. Nagyon pozitívan vártam Valics Bencét, mert korábban még kapusként nagyon jó volt vele dolgozni, nagyon jó képességű hálóőrnek tartottam, nyilván a méretbeli korlátait elfogadva. Amit viszont az egész szezonban tőle láttam, az egy borzasztóan nagy szakmai csalódás volt, és beigazolta azt, amit nagyon sokan mondtak. Egy Bajnokok Ligájában, a világ legjobb bajnokságának tartott megmérettetésre nem az íróasztal mellől igazolunk, korábban, az aktív pályafutását abbahagyó játékost. Egy ilyen szintű csapatnak a szezonját nem kockáztattam volna. Persze vártam a csodát, bíztam benne, hogy nem így lesz, de a végeredményt sajnos ismerjük,  nem tudok mást mondani nagy szakmai csalódás volt. A végén emberileg is csalódnom kellett Bencében, de ez már egy más kérdés, nem akarok belemenni, de elég nagy terheket rótt a klubra.

-Ismerjük a többi távozó nevét. Miért pont ők?

-Ez már maximálisan szakmai kérdés, amiben én nem akarok megnyilvánulni. Számomra a mindenkori csapatösszetételnél kétféle szempont létezik. Vagy az, hogy kiváló játékos kerüljön ide, vagy olyan, akiben meg van az a lehetőség, hogy kiváló lehet. Az épp, hogy jó, az szerintem már nem elég. Középszerű játékosokkal tele van az OB-I. Ha a mi csapatunk is ezekkel lesz tele, akkor mi is középszerű csapattá válunk, amit semmiképp nem akarok. A jelen vízilabdája mellet, nekünk a jövőt is építenünk kell. Azt a szintet, amit egy jó, középszerű játékos képvisel és ezt tudja egy húsz éves is, akkor a fiatal, fejlődő képes , többre hivatott emberbe fektetünk energiákat. És én mos nem elsősorban a forintokra gondolok, hanem a játékpercekre. A játékosépítés igazi költsége szerintem nem  forintban mérhető, hanem pontokban. Tisztelem a távozókat.  Biros Barna új csapatában biztos, hogy meghatározóvá válhat. Marko Avramovics tisztességgel helyt állt, dolgozott, de azt amit ő tud, azt ma már tudják a fiatalok is, akikben még nagyon sok lehetőség rejlik. Tóth Bendegúz tehetsége megkérdőjelezhetetlen, nagy várakozással fogadtuk. Fizikálisan viszont akkora volt a lemaradása, amit csak a szezon vége felé tudott pótolni . Jövőbeni csapata biztos, hogy jól jár vele, mert ő annál sokkal jobb játékos, mint amit itt mutatott.

-Van, vagy nincs edzőkérdés? Amikor elnök lettél elterjedt, hogy váltás lesz. Lement egy szezon, hogy látod ezt ma?

-Először is szögezzük le, hogy ezt a csapatot csak jó esetben taksálták a negyedik helyre. Akik követték a szezonunkat, azok láthatták a fejlődést. Mint már említettem, lehetett volna a negyediknél jobb is, ha egy pici bravúr sikerül. Nagyon hiányzott a kapusteljesítmény, talán egyedüli kivételként a Miskolcon lejátszott meccsünket említhetném. Ezért nem sikerült átugranunk azt az árnyékot, amit akár egy Fradi, vagy a Bresica itthoni legyőzése jelenthetett volna. Akár a bajnokság, akár a BL szereplésünk egy átlagos kapusteljesítménnyel most más megítélés alá esne. Az edzői teljesítménybe pedig nem lehet belekötni. Gyárfás válogatott lett, Sánta Dani hatalmasat fejlődött, a kulcsjátékosaink végig játszották úgy a szezont, hogy minden mérkőzésen három és fél negyedet a vízben voltak. Mindezt sérülés nélkül. Major Attilával, az erőnléti edzővel közösen, ezt is kiválóan oldotta meg Dabrowski Norbert. Ráadásul érvényes szerződése van. Azt is hozzá kell tennem, hogy a jövő csapatának építésekor, az új igazolásaink először nem azt kérdezték, hogy mennyit lehet Egerben keresni, hanem, azt, hogy ki lesz az edző. Mert  Dabrowski  már nem egy játékost adott a válogatottnak.  Benne bíznak. Tudom, hogy nem illik kérdésre, kérdéssel válaszolni, de akkor miért is kellene edzőt váltani?

-Merre tovább? Mert a jövő kerete az most már a tiéd és Dabrowski Norberté?

- Nem kell itt nagy átalakulásra gondolni, csupán finomhangolás szükséges. A négy új érkező bejelentésekor nyilván mindenki egyet ért majd velem abban, hogy ez, a lehetőségek csapata lesz. Nagy reményekkel tekintek előre. Hosszú idő után Bajnokok Ligája helyett Eurokupában indulunk. Ha valami nagy „földrengés” nem lesz és valamelyik nagy csapat nem esik be, a BL selejtezőkből, mert láttunk már ilyen tudatos elnöki döntést is, különösen az olasz csapatoknál, akkor reálisnak tartom a döntőt, akár a végső győzelemmel. Ez Eger első nemzetközi kupagyőzelmét jelenthetné. Egy kis szerencsével a magyar kupában is lehet szép eredményt elérni. A magyar bajnokságban is beelőzhetjük a Szolnokot. Amire nagyon vigyáznunk kell, hogy hátulról ne előzzön be bennünket senki. Egyértelműen a dobogó a cél! Mindezen célok elérésében pedig nagyon sokat segíthetnek a szurkolóink. Arra kérem őket, hogy támogassák a csapatot és minél nagyobb számban legyenek ott a mérkőzéseinken. Ezt pedig valódi sportélménnyel igyekszünk meghálálni.