Barcelona forrong! Keresi helyét, jövőjét, útját, amin tovább szeretne menni. Menni, vagy maradni? Talán még ők sem tudják! Helyes vagy nem? Erre sincs egyértelmű, mindenki által elfogadott válaszuk. Mindezt megvitatni nem tisztünk, pláne ezen az oldalon. A La Ramblán ugyanúgy hömpölyög a tömeg, mint bármikor máskor, a tenger még mindig meleg, s vonzza a tömegeket, a Gaudi házakat is több tízezren csodálják minden nap. A La Sagrada Família talán soha el nem készülő templomába is érdemes az interneten előre jegyet váltani, ha a belépéshez nem akar órákig sorba állni az ember a helyszínen. Lehetne hosszan sorolni a további barcelonai csodákat, hogy például a Camp Nou-t ki ne hagyjuk. Alakul azonban - alig kétszáz méterre a stadiontól -, egy újabb csoda, ami már bekerült az úti könyvekbe is, s mondanom sem kell, hogy magyar ötlet, magyar megvalósítás, magyar üzemeltetés, ahol magyarul szólnak hozzád, ami ne más mint a Futballárium!

Mi ez? Étterem, kocsma, vendéglátó hely! Kinek hogyan tetszik. Eredeti magyar receptek alapján készített ételekkel, olyan italkülönlegességekkel, mint a Kecskeméten főzött, s egy héten többször forduló kamionnal a helyszínre szállított, saját sörrel, vagy  az Iniesta saját pincészetéből származó borokkal. Azonban nem csak ettől lett híres. A falakon, vitrinekben több ezer - elsősorban futballról szóló, de más sportágak is jelen vannak -, relikvia található. Köztük nem egy ami egyedülálló a világon. Csak a legkézenfekvőbb példát említsük: a hely kitalálójának, létrehozójának Büki Péternek a nevével hímzett, ZF-Eger vízilabda köpeny. Ilyen sincs több! Ennél azért valamivel híresebb az eredeti Buzánszky mez, vagy az az újságcikk, ami akkor készült a repülőtéren, amikor az egykori aranycsapat felhőfejeseiről közismert Kocsis ide szerződött. Nem biztos, hogy sok maradt meg abból a műsorfüzetből, ami a 6:3-as magyar diadallal végződött, az elmúlt század futballmérkőzésének beharangozóját taglalja. A már említett Kocsison kívül Czibor és a leghíresebb barcelonai edző, Kubala felfestett arcképei, valamint az aranycsapat egészének portréi uralják a főfalat. A több mint négyszáz szurkolói sálon kívül Peter Shilton személyesen ajándékozott kapusmeze, Kevin Keegan a híres angol "Egér" dedikált sportruházata. A pultban egy olyan fotó, ami arról tanúskodik, hogy a barcelonai Final Four után itt járt a ZF-Eger vízilabda csapata, mellette Iniesta cipője, s hosszan sorolhatnám, hogy mi egyéb más.

Hogyan jön létre egy ilyen hely és pont Barcelonában, ráadásul a Camp Nou-tól 200 méterre? Véletlen, vagy tudatos, honnan az ereklyék, honnan a vendégkör, ki mindenki fordult már itt meg, hogyan tovább, mi a célja ennek az egésznek?

Ezeket a kérdéseket biztos vagyok benne, hogy már több százszor feltették Büki Péternek és feleségének Beke Erikának. Mégis olyan lelkesen, csillogó szemekkel  mesélnek róla, mintha először tennék.  A szombathelyi illetőségű Péter, kicsi gyerekként kezdte gyűjteni a relikviákat. A gyűjtemény legelső darabja egy füzetlapon található, a Haladás - Eger SE futballmeccs egri résztvevőinek aláírásai voltak. Aztán beindult az őrület - mint mondja. Amikor pedig hosszas udvarlást követően Erikához költözött Kecskemétre, akkor szembesült vele, hogy mennyi értéket tartalmaz a "kincses szekrény". Mivel az angol foci szerelmese volt, mindenáron valahol a ködös Albionban szerette volna bemutatni mindezt. Erika viszont pont az időjárás miatt óckodott. Így lett Barcelona. Több mint egy évig keresték a helyet, míg végül rátaláltak a Camp Nou szomszédságában. Aztán megvívták csatáikat a helyi hatóságokkal, mire három évvel ezelőtt megnyithattak. Azóta azonban talán nincs a világnak olyan eldugott szeglete, ahonnan ne keresték volna fel szentélyüket. Nepáltól, Indonézián át, még egy olyan egykori holland gyarmatról is voltak látogatóik, amiről eddig még csak nem is hallottak. Aztán hosszas felsorolás következik, kik is azok a világhírű sportolók akik megfordultak már itt, rácsodálkozva a látnivalóra, s megkóstolva a magyar babgulyást, pörköltet, vagy a halászlevet. A maiak közül elég ha csak a már többször emlegetett Iniestát emeljük ki, de nem lennénk igazságosak, ha nem szólnánk Messiről, Neymarról, vagy éppen Busquestről, persze csak a teljesség igénye nélkül. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül a magyarokról: Kemény Dénes, Kovács "Kokó" István, Nagy László, Szász Emese, Cseh Laci, Martinek János, Vincze Ottó, s minden olyan sportcsapat, akiknek Barcelonában volt fellépésük. A csapatokat minden alkalommal megvendégelik egy állófogadással. Azt szeretnék, ha nem telne el magyar vonatkozású sportesemény Barcelonában,  a Futtballárium nélkül.

Az ereklyék pedig csak gyűlnek, gyűlnek. Most már annyi van, hogy kinőtték a helyet. Terveikben pedig az szerepel, hogy számos európai országban létrehozzanak valami hasonlót. Elvinni ahová csak lehet a magyar sport hírét, azt, hogy milyen csodákra képes e nép.

Péter és Erika fantasztikus párost alkotnak. Ahogy fogalmaznak Péter tudja, hogy mit, Erika tudja, hogy hogyan. Tökéletes összhang az övék. Visszaadhatatlan ahogy egymásról beszélnek. A lángoló szerelem, a szeretet, a kölcsönös tisztelet hangján. Majd háromezer kilométeres távolságból is magyarok, s magyarnak nevelik gyermekeiket is. Bár ott élnek, de a hazájuk itt van. Gyakran jönnek, Péter most éppen a Haladás stadionavatójára készül. Búcsúzóul pedig azt kéri, küldjünk neki egy Biros Péter által aláírt relikviát.

Dolgozunk rajta, mert bármi is legyen az, a barcelonai Futtballáriumban nagyon jó helye lesz!