Az utolsó akadály is elhárult a Bárány uszoda felújításának folytatásától.  Március 30-án, Eger Megyei Jogú Város önkormányzatának közgyűlése is ennek jóváhagyásáról döntött.

Mint az közismert, a Bárány István Sportuszoda, 1925-ben épült. Ez jelentette Európa első forrásvízzel működő versenymedencéjét. Ezen túlmenően is, korát messze megelőző műszaki és mérnöki megoldásokat tartalmazott. Igazán kultikussá akkor nőtte ki magát az intézmény, amikor 1951-ben a medence köré lelátó épült. Generációk nőttek itt fel, s nemcsak kiváló úszók, vízilabdázók, a városnak hírnevet szerzett sportolók, hanem a mindennapi élet egyéb kiválóságai is ezer szállal kötődtek az egri uszodához.

Az építés dátumából is sejthető, hogy az egriek kedvenc uszodája nemhogy csak elavulttá, funkciójának betöltésére alkalmatlanná vált az idők során, hanem működése során nem egyszer életveszélyes is volt használói számára. A felújítása, vagy még inkább újjáépítése elodázhatatlanná vált. A TAO, azaz a látvány-csapatsportágak adókedvezménye, mint támogatási rendszer, a legkedvezőbb megoldást kínálta.

Az Egri Vízilabda Klubban gondolták úgy, hogy ezt a lehetőséget vétek lenne kihagyni. Mint azt Bárány Attila klubelnök többször kifejtette már, a sportszervezeteknek felelősséggel kell vállalkozniuk, és amikor ilyen lehetőség kínálkozik, akkor sokat törleszthetnek a támogatásokból. Ez is mutatja, hogy mennyire szerves része ez a sportág a város életének. Nemcsak hangzatos szavakat jelent az a tény, hogy a vízilabda összeforrott a város nevével. Nyilván összefüggött ez azzal is, hogy naponta több mint kétszáz utánpótlás korú vízilabdázni vágyónak kellett megteremteni a feltételeket.

Közben  az Egri Vízilabda Klub részvételével  megalakult projektmenedzsment gondoskodott a pályázati dokumentáció összeállításáról, a részletes megvalósíthatósági tervek összeállításáról. A hatósági előírások, a szerteágazó jogszabályok miatt, csak az előkészítő munka közel két évig tartott.  Fontos volt az önkormányzat jóváhagyó támogatása, hiszen az önrész, amit a városnak kellett rendelkezésre bocsátani, jelentős terhet jelentett a város költségvetésében.

 A projekt sajátosságainak köszönhetően a kivitelezési munkálatokat ütemezni kellett. Az előkészületek bő két évet vettek igénybe, amikor 2015. januárjában a régi medencék és épületek bontásával megkezdődhetett a kivitelezés. 2016. május 27-én fejeződött be a beruházás első üteme, a kibővített, azonos vízmélységű,  50 méteres medence, illetve medencetér építése. A használatba vételi engedély birtokában az uszoda részlegesen újra megnyitotta kapuit a sportolók előtt.

A folytatás, a II. ütem kiviteli munkálatainak megkezdése is nagyon komoly előkészítő munkát igényelt. A jogi- és műszaki problémák orvoslásán túl újra szükség volt arra a támogatói körre, akik társasági adójukból hozzájárultak az anyagi források előteremtéséhez, s természetesen az önkormányzat önerő biztosítására is. Megszületett a II. és III. ütem – ami elválaszthatatlan – megépítésének jóváhagyása TAO programból, valamint a városi önerőből. Túl a kusza jogi- és műszaki problémákon, a városi közgyűlés jóváhagyásán, most már az építőkön a sor, hogy a második ütemben megépüljön a létesítményt kiszolgáló impozáns épület. A III. ütemben pedig megtöltsék azt tartalommal. Felszereljék minden olyan technikai megoldással, ami biztosítja majd egy 21. századi uszoda működését.

Az egriek abban bíznak, hogy a már nagyon várt létesítmény legalább annyi ideig szolgál majd, mint kultikus elődje. Feladat lesz itt bőven, mert köszönhető a több mint száz éves városi vízilabda hagyománynak egyre többen szeretnék elsajátítani ennek a csodálatos sportágnak minden csínját-bínját. Az sem mellékes, hogy mindezt az időközben a világ élvonalához csatlakozó Egri Vízilabda Klubban tehetik meg.

(Fotó: archív, Fehér Kálmán)