Arról már többször szóltunk, hogy szinte kimeríthetetlen kincsesbánya az egri utánpótlás. Dabrowski Norbert vezetőedző pedig nemcsak kiemelt figyelmet szentel a fiataloknak, hanem sorban – tegyük hozzá nagyon jó érzékkel -, meg is adja a lehetőséget az OB-I-ben való bemutatkozásra. Ez egyfajta dopping mindenkinek. Érdemes sokat dolgozni, érdemes a vízilabdára áldozni, mert előbb-utóbb mindenki elérheti célját. Legutóbb arról szóltunk, hogy nem kis feltűnést keltett a 15 éves kapus, Tóta Gergő bajnoki mérkőzésen történő fellépése. A sor pedig folytatódik. Ezúttal is egy serdülő korú játékos, a mindössze tizenhat esztendős Melegh Milán esett át a tűzkeresztségen. Ráadásul góllal mutatkozott be a szombati UTE elleni összecsapáson. Nem volt könnyű elérnünk a Dobó István Gimnázium másodikos tanulóját, aki igen sűrű programokon van túl.
- Egy hete hétfőn szólt Dabrowski Norbert vezetőedző Fejes Benedeknek, Mata Leventének, meg nekem, hogy azon a héten a felnőtt csapattal kell edzenünk, mert valamelyikünk szerepet kaphat az UTE elleni bajnokin - hallhattuk a fiatal pólóstól. – Aztán még a meccs napján, szombaton délelőtt is edzettünk egyet, amikor kiderült, hogy én utazhatok Pestre, a Margit-szigetre. Nagyon vártam, hogy kimondja a nevem, de megvallom, amikor ez megtörtént, elöntött az izgalom.
- Úgy tudjuk azonban, hogy a meccsen már nem izgultál…
- Az elején azért még egy kicsit. Aztán Bane, (Mitrovics, a szerk.) megnyugtatott. Mint a csapat kapitánya arra kért, hogy ússzak teljes erőmből, húzzam meg a szélén és ezzel csináljak helyzetet a többieknek. Aztán lehet, hogy látta rajtam az izgalmat, még azt is hozzátette, hogy ne féljek, ha úgy adódik, vállalkozzak bátran. Nagyon jólesett, hogy külön is foglalkozott velem a meccs előtt.
- Mennyit Játszottál?
- Viszonylag sokat. Minden negyedben egy kicsit, összességében talán egy negyednyi időt töltöttem a vízben.
- Fel tudod idézni a gólodat?
- Azt hiszem, hogy ezt nem felejtem el soha. Dabrowski Norbi mondta, hogy M zónát játszik az ellenfél. Ekkor a kapás hátsónak, azaz nekem, be kell lépnem és lőni. Nagyon boldog voltam, hogy sikerült.
- Mit szóltak a többiek?
- Mindenki nagyon rendes volt, igyekeztek segíteni. Tulajdonképpen a csapattársaknak köszönhetem, hogy megcsinálták nekem a helyzetet, hogy gólt lőhessek. Ami meg külön öröm volt számomra, hogy a meccs után odajött hozzám "Hosi" (Hosnyánszky, a szerk.) és külön gratulált.
- Aztán hétfő délutánig szinte elérhetetlen voltál. Miért?
- Szombat éjszaka Budapesten aludtam, vasárnap jöttek értem a szüleim, mert mentünk Tatabányára, ahol előbb az ifi meccsen játszottam, majd rögtön utána a serdülőknél is. Elég jól ment mind a kettőn. Az ifi csapatban négy gólt lőttem, a serdülőben pedig hetet. Aztán siettünk haza, mert külön matek órára kellett mennem.
- Össze tudod egyeztetni a sportot a tanulással?
- Igen! Tavaly 4.7 volt az év végi átlagom. Olyan tantárgyból volt csak négyesem, mint például a rajz. Igaz a történelem négyest azt sajnálom, de abból az idén csak ötösöm van. A hétfői nap is elég sűrűn alakult, mert matekból és biológiából témazárót kellett írnom, földrajzból meg dolgozatot. Aztán este Komjádi Kupa, utána pedig készülni kell a keddi iskolai órákra.
- Eldöntötted már, hogy mi szeretnél lenni?
- Ez még nem teljesen kiforrott. Vagy a KÖZGÁZ, vagy az orvosi. Ez attól függ, hogy melyik megy majd, a vízilabda mellett. Mert mindenképpen szeretnék egyszer magyar válogatott lenni. Olyan, mint Hosi! Ő az egyik példaképem, a másik pedig, pontosan a tanulás miatt, Erdélyi Balázs. Ezért is volt számomra nagy szó, hogy mindkét példaképemmel egy csapatban játszhattam szombaton!