Láttuk: miért nem érdemes "egy tálból cseresznyézni" egy vízilabdással...
- Írta: Kis Szabó Ervin
- Lábtempó
- Találatok: 12051
Hétfőn délelőtt, lezárva a hét végi bajnokit, már minden a Rijeka elleni Bajnokok Ligája visszavágójáról szólt. Az UTE elleni bajnokiról azért annyi szó esett, hogy bár kifelé könnyű győzelemnek tűnt, Dabrowski Norbert vezetőedző mégsem volt mindennel elégedett. Mint mondta, senki nem úgy védekezett, mint ahogy azt elvárta volna. Ezt azért még egymás között megbeszélik, de most már a legfontosabb a Rijeka elleni meccs. Nem kevesebb a tét, mint a Bajnokok Ligája főtáblájára való kerülés.
Bár az első mérkőzést magabiztosan nyerte Rijekában a ZF-Eger csapata, hazai medencében is kötelező a győzelem. Nem tehetik meg a minden bizonnyal szép számban kilátogató szurkolóikkal, no meg azokkal sem, akik a tv képernyője előtt szorítanak a csapatnak, hogy ellazsálják ezt a visszavágót. Mert még ha így lenne, akkor sem nagyon kerülhetne veszélybe a továbbjutás.
Látva azonban a hétfő délelőtti edzést, lazsálásról szó sem lehet. Meg egyébként is, akik ismerik Dabrowski és csapata mentalitását, ez az, ami itt elképzelhetetlen. Hétfő délelőtt már a bemelegítésnél is pezsgett a víz, ami meg az után következett, az hétköznapi halandó számára elképzelhetetlen intenzitást jelent a vízben. A három részre osztott társaság minden gyakorlatból presztízskérdést csinált.
Az egyik csoportot Hosnyánszky, Erdélyi, Csuk, Kovács Gergő valamint Mitrovics alkotta. Először Hosnyánszky és Csuk vette fel a parton gumikötéllel rögzített mellényt és úgy próbálta kapuba lőni a labdát, miközben Kovács Gergő és Erdélyi blokkolt. Majd jött a csere. Kovács és Erdélyi volt a kikötött, míg a blokkoló védőt Hosnyánszky és Csuk alakította. Volt némi derültség, amikor a gumikötél győzött és hanyatt rántotta az éppen lövő játékost. A partról Petrovai Márton ellenőrizte a kötél feszességét, mert húzni kellett azt, amíg csak bírta az éppen lövő játékos. Persze azt is számon tartották, hogy hány lövésből hány gól született, s ki mennyit blokkolt, vagy éppen Báne mennyit védett. Nem volt mindegy az sem, hogy milyen iramban történik mindez, mert természetesen egy-egy mérkőzés tempójához kellett hasonlítani mindennek.
A másik csoportot Angyal, Csucskovics, Decker, Bedő, és a kapus Csiszár alkotta. Ott az emberelőnyös szituációk gyakorlásán volt a hangsúly. Leginkább az jelentette a feladatot, hogy valamelyiküknek fel kellett adni a labdát a kapufához, amit egyből a kapuba illet vágni. Az eredményt itt is számolták, különösen Csiszár volt büszke magára, amikor a „nehéz tüzérek” egy-egy közeli bombáját hárítani tudta. A blokkolónak itt is mindent el kellett követnie, hogy megakadályozza a lövést, aminek viszont sisteregnie illett a kapu felé. Ha valami hibádzott, azt Dabrowski Norbert korrigálta a partról. Miközben leginkább azzal foglalatoskodott, hogy a betegsége miatt lemaradásban lévő Vapenszkit és a hátfájással küzdő Biros Barnabást a szükségeknek megfelelően megdolgoztassa. Ez persze nem jelenti azt, hogy szerdán este ne lennének bevethetőek. Valószínű, hogy vízbe ugrik Hárai Balázs is, aki még mindig könnyített munkát végez. Nem volt még szó Lőrincz Bálintról, akit szintén nem láttunk a hétfő délelőtti gyakorlók között. Azért kapott felmentést, mert vizsgakötelességeit kell teljesítenie, de ezért senki nem irigyli. Tudja mindenki, hogy a vizsga okozta stressz után a hétfő délelőtti gyakorlás pótlása sem kis megpróbáltatással jár.
Gyors nyilatkozatok az M4Sport stábjának, aztán mindenki ebédelni vette az irányt. Aki látott már vízilabdást ebédelni, az a bevitt mennyiségtől mindig elcsodálkozik. Viszont aki már látott vízilabdaedzést is, az azt is tudja miért nem érdemes „egy tálból cseresznyézni” egy vízilabdással…












