A hab a tortára elkészült, még, ha nem is került fel... I. rész: az utánpótlás
- Írta: Kis Szabó Ervin
- Lábtempó
- Találatok: 11733
Sokszor szóba került már a háttérmunka. Mert ha valaki azt hiszi, hogy az Egri Vízilabda Klubban a szezon befejeztével kitört a vakáció, az nagyon téved. Mindenki a fedélzeten és gőzerővel dolgozik a múlt lezárásának adminisztrációjával, vagy éppen a szakmai mérlegek megvonásával, s természetesen a jövőn. Mert megújulni kötelező. Ami eddig elég volt, s eredményekhez vezetett, az már holnap kevés. Így maradhat Európa élmezőnyében az egri vízilabda, így íródhat tovább a büszke történelem, ami már, már Gárdonyi világhírű Egri Csillagok regényének magasságáig ér. Ha művészetileg nem is, de terjedelmében mindenképpen. Bár nincsenek meccsek, azzal járó fárasztó utazások Bárány Attila klubelnök mégis rendkívül elfoglalt. Csak hosszas egyeztetés után jutottunk el odáig, hogy legyen egy óránk mérleget vonni, miközben persze már a jövő is megkerülhetetlen. Mindez azért sem csoda, mert még egy államvizsgának is bele kell férnie az idejébe. Merthogy a Pázmány Péter Egyetemen jogi szakokleveles sportszakember képzésen vett részt, ami már nem mellesleg a negyedik diplomájának megszerzését jelenti. Ebből is látszik, ebben a klubban nemcsak szólam az állandó megújulás.
- Ha hátra dőlnénk, és eddigi eredményeinkben gyönyörködnénk, gyorsan véget érnének a sikerek – mondja. – Ezért hangsúlyozom mindig első helyen a megújulás igényét. Ezért kezdjük mindig egy-egy szezon áttekintését az utánpótlással. Mert ez a klub legnagyobb értéke! Akkor van igazán értéke ilyen színvonalú felnőtt csapatokat versenyeztetni, ha van mögötte egy olyan erő, mint a mi utánpótlásunk. Ekkor tudunk visszaadni a városnak azért a nem kevés áldozatvállalásért, ami a támogatásunkat jelenti. Ebben a városban szinte mindenkinek van valamiféle kötődése a vízilabdához. Itt nem lehet csak úgy vízilabdázni. Bár elcsépelt frázisnak tűnik, de nem az! Igen is kötelesség tovább írni a sportág történelmét. Szokták mondani – hogy ebben a fociőrületben, stílusos példát hozzak – , egy jó Fradi, Újpest nélkül, nincs jó bajnokság a labdarúgásban. Talán igaz ez már ránk is: kell egy jó Eger ahhoz, hogy olyan színvonalú bajnoki döntő legyen, mint amilyen most volt.
- Mire alapozhatjuk ezt, azon felül, hogy utánpótlás csapataink kiemelkedő eredményeket értek el a saját bajnokságaikban?
- Ha megnézzük, akkor látjuk, hogy minden évben kapunk az utánpótlásunkból kiemelkedő képességű játékost, játékosokat. Kezdhetném a sort Erdélyi Balázzsal, majd említhetném Lőrincz Bálintot, Zalánki Gergőt, a most a felnőtt keret tagjaivá váló Biros Barnabást, Csiszár Boldizsárt, Szalai Gábort. Hirtelen felsorolni sem tudom azokat, akik ebbe a csapatba ugyan nem fértek be, de nagy értékei az OB-I-nek, s más csapatokban kamatoztatják azt, amit Egerben tanultak.
- Ha maradunk a „vesszőparipánál”, a megújulásra való törekvésnél, elmondhatjuk, hogy léptünk előre?
- Igen, mindenképpen! De látjuk és tudjuk, hogy még sok munka vár ránk. Büszkén jelenthetem ki, hogy a legjobb utánpótlással rendelkező vidéki klub vagyunk. Ez sok mindenből lemérhető, nemcsak a bajnoki eredményekből. Bár kell a sikerélmény, de az eredmény centrikus szemlélettel óvatosan kell bánni, különösen a legkisebbeknél. Mindezt pedig úgy értük el, hogy a Bárány uszoda nem üzemelt. Megoldottuk a strandon, de nagyon hiányzott a megszokott környezet, a Bárányt nem pótolhatja semmi. Ha már itt tartunk azt is hagy mondjam el, hogy az egri utánpótlás nélkül, a kiemelkedő egri vízilabda nélkül, nem épülne az új, modern, megújuló Bárány-uszoda. Előre léptünk abban is, hogy még többen szeretnének vízilabdázni. Nézzük csak meg, hogy mennyi klubjelvénnyel ellátott táska „közlekedik” Eger utcáin. Mennyi ZF-Eger logóval díszített póló trikót, vagy melegítőt, dzsekit viselő fiatallal találkozhatunk. Ez azért is nagy öröm számunkra, mert szívesen hozzák a szülők hozzánk a gyerekeket. Tudják, hogy jó helyen van, épül, fejlődik, szellemileg, testileg a legféltettebb kincsük.
- Ehhez nagyban hozzájárul az a szakember gárda, akik évek óta meghatározói az utánpótlásban folyó munkának…
- A legnagyobb érték a humán erőforrás. Nemcsak edzői, szakedzői képesítéssel rendelkeznek, hanem pedagógusok is az itt dolgozók, akik állandóan képezik magukat, fejlesztik a tudásukat. Nemcsak a vízilabdában dolgoznak, hanem a vízilabdáért. Nem kötelességszerű a munkavégzésük, hanem egyfajta küldetéstudat. Ez pedig óriási különbség. Tóth Kálmán, Holló Tivadar, Gyulavári Zoltán, Rüll Csaba, Nagy István, Petrovai Márton rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Ott vannak mögöttük a fiatalok Ráski Lilla, Petrovai Panka, Matíz Lili. Remek csapat! A szülő látja, hogy nem mindenáron élsportolókat nevelünk, hanem egészséges, értékes embereket. Nálunk követelmény a jó tanulás. Bizonyítjuk, hogy igenis összeegyeztethető a tanulás és a sport. Arra ösztönözzük a fiatalokat, hogy a civil életben is a lehető legmagasabb szintre jussanak.
- Kihagytuk a felsorolásból Miroszlav Bajint, aki az elmúlt évben úgy a gyerekek, mint a szülők körében nagy népszerűségre tett szert.
- Bajin úgy döntött, hogy visszamegy Debrecenbe. Maximálisan elégedettek voltunk a munkájával, hozott egyfajta új színt, új szemléletet a napi munkába. Hosszabb távon számítottunk rá, de a döntését tiszteletben tartjuk. Így döntött, további sikereket kívántunk neki. Itt meg kell említeni, hogy egy szintén Egerben nevelkedett, nagy rutinnal rendelkező edző, Szilágyi Péter lesz a csapat tagja a jövőben. Örülünk, hogy hazatér, hiszen az elmúlt szezonban egy görög első osztályú női csapatot irányított.
- Hallottunk egy létező klubmodellről. Mit jelent ez az utánpótlásban?
- Itt van egy hat-hét éves gyerek, aki vízilabdázni szeretne. Amikor ide belép, amikor először hozza az uszodába valamelyik szülője, azonnal érezze, hogy ő ide akar tartozni. Ő igenis klubtag akar lenni. Látja az olimpiai-, világ és Európa-bajnokokat. Azért jön, mert ez tetszik neki, s elképzeli, hogy egyszer ő is azzá válik, nagy célokért akar küzdeni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a jövőben még inkább bevonjuk a felnőtt csapatunk tagjait a fiatalok edzésmunkájába. Ha egy Hosnyánszky Norbert, vagy egy Hárai Balázs mutatja meg nekik, hogy milyen a hálóba csavarni a labdát, vagy egy Mitrovics magyarázza el a kapus lábtempóját, az biztos, egy életre szóló élményt jelent. Figyelünk arra is, hogy ugyanazt a felszerelést kapják a legkisebbek, mint amiben a nagyok járnak, játszanak. Ez is nagy eredmény, s nagy előrelépés. Az sem mellékes, hogy az országban mi vagyunk a legolcsóbbak, ami azt jelenti, hogy tíz éve nem emeltünk tagdíjat. Segítünk a családoknak, hogy bárki számára elérhető legyen Egerben ez a sport. Látjuk, ahogy hétről, hétre fejlődnek, ez a legcsodálatosabb eredmény.
- Mi jelent most napi feladatot ezen a téren?
- Még nagyobb rendszert szeretnénk bevinni a napi munkába. Bár infrastrukturálisan rendben vagyunk, nagyon jók az adottságok, de mégis át kell strukturálni a rendszert. Említettem, hogy a Bárány uszoda kiesése okozott némi fejfájást. Örömmel említhetem, hogy hamarosan visszakapjuk, s a rendelkezésünkre áll. Szeretnénk a legkisebbeket behozni a Bitskey uszodába, hogy télen sem legyenek megfázások, betegségek, s ebből adódó kiesések. Mindig van mit átgondolni, fejleszteni. De látszik, hogy merre megyünk, mi az irány, és ez megnyugtató, ez nagy eredménye ennek a munkának…
(FOTO: Szántó György, archív)