Kis túlzással mondhatnánk azt is, hogy nincs olyan egri ember, aki valamilyen formában ne kötődne a több mint száz éves Bárány-uszodához. Ott kapkodtunk valamennyien Bitskey Aladár bácsi hosszú botja után, hogy aztán elmondhassuk: mi is megtanultunk úszni. Féltünk és harcoltunk a csíborokkal, melyek harapásairól legendák keringtek az uszodába járók között, amolyan fele sem igaz üzemmódban. Nem volt olyan nyár, hogy a mindennapok forgatagában ne oda vezessen első utunk. Eshetett eső, fújhatott a szél, akadályt nem jelentett, mert a ma is híres forrás vize megóvott a hidegtől. Úszóversenyek, parázs vízilabdacsaták helyszíne volt, ahonnan olimpikonok, világ- és Európa bajnokok indultak sportághódító útjukra. Híre ment a forrás táplálta medencének, s szívesen jöttek a világ minden tájáról ide akár edzőtáborozni, akár tudásukat megmutatva versenyezni. Soha nem felejtem el, amikor az amerikai pólóválogatott szerepelt itt egy tornán, úgy az 1970-es évek vége felé, Pócsik Dénesnek többször is el kellett magyaráznia, hogy a vízforgató berendezést ne keressék. Itt a forrás az, ami mindig tiszta vizet juttat a medencébe. Turista csoport el nem ment soha a Petőfi téri főbejárat előtt, hogy meg ne örökítse a már akkoriban is ódon létesítményt, ami különös hangulatával mindig is magával ragadó volt.

Aztán egyszer csak – s ez szintén nem mostanság volt -, szörnyű hírek keltek szárnyra. Életveszélyessé vált az uszoda. Volt idő, amikor nem merték leengedni a vizet a medencéből, mert féltek, hogy bedől annak fala. Toldották, foldották, valahogy mindig életben tartották, bár az üzemeltetésért felelős szakemberek már régóta nem alszanak nyugodtan. Ideig, óráig jelentett valamiféle megoldást, a rogyadozó falelátó lebontása, amely már egyébként is évek óta le volt zárva, de mára végképp menthetetlenné vált a létesítmény. Csak a nosztalgia mondatja többekkel, hogy így ahogy van, szeretjük a Bárány uszodát, de az igazsághoz hozzátartozik – bár félve írom le -, a város szégyenfoltjává vált. Pláne meg a sokunk egykori mesteréről, Bitskey Aladárról elnevezett, Makovecz mester tervezte fedett uszoda árnyékában. Nincs olyan szeglete már, amire bárki is ráfoghatná, hogy megfelel a mai kor igényeinek, ami nem elavult, ami nem veszélyes.

Ezért is hathatott üdítőnek a bejelentés az elmúlt ősszel, hogy felújítják. Habis László polgármester piros betűs ünnepnek nevezte a napot, amikor minden adminisztratív akadály elhárult a Bárány uszoda rekonstrukciója elől. Lelkes és felelősségteljes sportemberek, sportvezetők szívós munkával gyűjtötték össze a TAO forrásból származó fedezetet, amihez a város biztosította az önerőt. A több mint félmilliárdba kerülő első ütem kiviteli tervezése elkezdődhetett. Merthogy három ütemben határozták meg a TAO-pályázat során a teljes rekonstrukciót. Az egri Vízmű Sport Klub felelt meg a pályázati feltételeknek, s a napokban száz éves fennállását ünneplő egyesület, szorosan összefogva a várossal, s az Egri Vízilabda Klubbal, olyan elképzelést nyújtott be a Magyar Vízilabda Szövetség TAO-bizottságának, amely elnyerte a támogatást. Az összefogás azért is hangsúlyozandó, mert Eger vízilabda élete úgy egybe forrott a város történelmével az idők során, ami egyedülállónak tekinthető a világon. Nincs még egy olyan város, ahol ennyien vízilabdáznának, mint itt. Ahol minden szintű bajnokságban képviseltetik magukat egriek, ahol csak úgy, a maguk szórakoztatására annyi amatőr vízilabdacsapat, amolyan tömegsport jelleggel működne. Nagyban köszönhető mindez a jó öreg Bárány uszodának, ahol ma is több mint kétszáz utánpótlás korú fiatal ismerkedik a sportág alapjaival. Ezért is volt létkérdés ennek az uszodának a felújítása, méghozzá a mai kor követelményeinek megfelelően.

A kiviteli tervezés során számtalanszor megfogalmazódott az igény, hogy a legnagyobb érték, a forrás megóvása, s későbbi hasznosítása a legfontosabb feladat. Mert ilyen víz, ami a Bárány uszodát táplálja szintén nem lelhető fel sehol máshol. A tervezőknek továbbá arra is a legnagyobb gondot kellett fordítaniuk, hogy megmaradjon az az egyedülálló hangulata az uszodának, ami szintén nem hasonlítható egyetlen más létesítményhez sem. Így szélesíthetik ki a kivitelezés során a jelenleg tizenhét méteres medencét huszonegy méteresre. Az első ütem megvalósításának feladata lesz egy melegedő-, és egy tanmedence megépítése is. Mindennek a nyár közepéig úgy kell megvalósulnia, hogy ideiglenes használatba vételi engedélyt kaphasson, s birtokba vehető legyen. A medence alja ugyanolyan arányban kavicsos lesz, mint most. A létesítmény alapzatát pedig betoncölöpök biztosítják, mert a talaj igen kiszámíthatatlanul ingoványos, agyagos. A medence arányai egy mozgatható végfallal változtathatóak lesznek, a legoptimálisabb kihasználhatóság érdekében. A számtalan érdekesség közül pedig megemlítendő, hogy a medence alját jelenleg is másfél méter kavicságy borítja, ami megakadályozza az agyagbemosódást, s így lesz a jövőben is. Napokon belül megtörténik a kivitelező kiválasztása, s elkezdődhet a munka, a bontással. A Bárány-uszoda megújulásának első üteme, ami már a látványosabb szakaszához érkezik. Az építkezést, annak mindhárom ütemét figyelemmel kísérjük, s arról rendszeresen beszámolunk.

Mint említettük az engedélyezési tervek elkészültek, amelyeket az alábbi linkekre kattintva lehet megtekinteni: