Micsoda első forduló volt a tizenkét csapatos főtáblán, a szombat este kezdődött vízilabda Bajnokok Ligájában! Hála a televíziós társaságoknak ebből két mérkőzést élőben láthattunk. Miért volt ez fontos? Mert ha csak úgy az eredményeket látjuk, vagy a különböző elbeszélésekből ismerjük a történéseket, akkor hajlamosak vagyunk legyinteni: ez volt várható.

Várható volt? Dehogy! Láthattuk, hogy az egri vízilabda szerelmesei semmit nem bíztak a véletlenre. Elutaztak Szolnokra, hogy ZF-Eger feliratú pólóban, dobokkal felfegyverkezve bemutassák az ottaniaknak, hogyan kell szurkolni. Persze világgá kürtölték azt is, hogy itt van az Eger, de úgy űzték, hajtották Vargáékat, ahogy arrafelé érdekes módon, csak a kosárlabda meccseken szokás. A szurkolást legnagyobb honi riválisunk is megérdemelte, mert olyan meccset produkáltak, hogy azonnal érzékeltették, ez Európa színpada. Hiába mondjuk mi, hogy a magyar OB-I a világ legjobb bajnoksága, az azonnal látszott, hogy ez mégis egy másik kávéház! Szép győzelmet aratott a Szolnok, mi is nagyon szurkoltunk, sőt mi több, mondhatnánk kiszurkoltuk nekik.

Ekkor még csak alig múlt hat óra, de már elindultunk a környékbeli kocsmákba, ahol a DIGI is fogható, hogy a mieink európai színrelépését is megnézhessük. Esélyeket latolgattunk, fogadásokat kötöttünk, de egyvalamiben mindannyian egyetértettünk. Méghozzá abban, hogy egy jó barcelonai szereplés óriási lökést adna a szezon hátralévő részének sikeres folytatásában. Mert azt már mindenki megtanulta, hogy Barcelonában jól szerepelni, ez ellen az évek óta együtt lévő, az egész európai élmezőnyt szét úszó, színvonalas, mondhatnánk űrvízilabdát játszó együttes ellen, szinte még senkinek sem sikerült. De honnan a bátorság? Honnan-e magabiztos, mégis egybecsengő nyilatkozat: nyerni megyünk?! Mégis miért másért? De egy mérkőzés előtt mindenki azt mond, amit akar.

Aztán láss csodát! Senki nem beszélt itt félre! Tényleg nyerni mentünk! Az első negyed 1-1-es eredménye már sejtetett valamit. Nem állok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy láttam már néhány száz, vagy akár ezer vízilabda meccset, de ilyen fegyelmezett, erőtől duzzadó, taktikus egri társulatot még soha. Nem estünk kétségbe, amikor elmentek kettővel. Nem balhéztunk a bíróval, amikor az aktuális BL-címvédőt tisztelte ellenfelünkben, s úgy fújta a hazai pályát, hogy döntetlennél előrébb soha ne tarthassunk. Odaállt a húszéves Zalánki, s úgy bevágta, ahogy azt Dabrowski kérte tőle. Vapenszki kétszer, a már meglepetésnek sem számító suhintása jelezte: nemcsak ő maga, hanem ezen az estén a csapata is elpusztíthatatlan. Aztán Hosnyánszky bombája, amiről még a kamera is lemaradt, Csucskovics előnyből, s a szokásos Csuk sistergős is csak az egalizáláshoz volt elég. Fantasztikus küzdelem jellemezte a mérkőzést, mégis a szánkat biggyesztettük, s már elkönyveltük, hogy a fene egye meg, most sem sikerült. Ekkor a műértőek, kidűlledt szemekkel ordítottak fel, hogy ötméteres, de nem! Aztán egy fickó Kaliforniából úgy döntött – mivel volt még azért két másodperc a mérkőzésből -, hogy ő bizony ebbe nem nyugszik bele. Bevágta! Ekkor Eger összes kocsmájában kimerítették a csendháborítás rendőri intézkedést is igénylő módját. Már ahol lehetett a DIGI tv közvetítését látni. 7-7, és vége.

Szótlanul, s nemcsak a söröktől kimerülve ültünk, s vigyorogva néztünk egymásra, míg valaki meg nem szólalt. Dabrowski zsenialitását dicsérte. Tizennégy másodperccel a vége előtt időt kért, mindenkit megnyugtatott, s elmondta a tutit: Erdélyi előtt zárni kell, ő meg belövi. Úgy volt, fantasztikus volt, gratulálunk! Nem nyerhettünk, mert azt egyszerűen nem engedték. De közel az idő, amikor majd nekünk fújnak a bírók, mert eredményeink után minket tisztelnek. Egy Erdélyi Balázst pedig nemcsak az amerikai bajnokság legjobbjának választanak, hanem… Vége! Nem folytatom! Folytassák ők, december 17-én itt Egerben, a Recco ellen!

Micsoda első forduló volt! Jogos a kérdés: akkor most kik is a világ legjobbjai? Van aki állítja: a szolnokiak, van aki a Prlainovics, Pijetlovics, Filipovics, Mandics szerb kvartettet a soriban tudó reccoiakra szavaz, láthattuk, hogy miért jön még szóba a Barceloneta, s milyen jó leírni, immár bennünket egrieket is ide sorolnak. Ez a sorozat az idei Bajnokok Ligája a fentebb feltett kérdést hivatott eldönteni. Nekem már van májusra repülőjegyem Barcelonába, de nem szeretnék csak turistáskodni…