Az OB I. alapszakaszának zárásaként a női csapat edzőjével értékeltük a szezon első felét.
Az előző idény zárultával sok játékos távozott a ZF-Eger-EKF-től, de sokan érkeztek is. A csapat újrakovácsolása tekintetében dolgos hónapok kezdődtek…
- Mint minden csapat életében, ahol ilyen nagy átalakulás történik, időbe telik egy új mag kialakítása, a helyek megtalálása, kit hol lehet használni, mennyire kapható az új dolgokra a társaság – kezdte a félév értékelését Kelemen Attila. – Nyolcvan százalékban valóban kicserélődtünk, és még mindig nem vagyunk túl a teljes átalakuláson, nem álltunk össze. Fizikálisan és taktikailag is össze kellett állnunk. Az új játékosaink többsége olyan helyről jött, ahol nem kaptak hasonló képzést, mint itt.
Ezek a játékosok hogy álltak át az újra?
- Úgy gondolom, hogy jól sikerült mindenkinél. A lányok vevők voltak az újra, legalábbis akik teljesen újonnan érkeztek Egerbe. Voltak ugyanis olyan játékosok is, akik pontosan tudták, hova kerültek, ilyen Fekete Krisztina és Szeredi Krisztina, akik korábban már szerepeltek nálunk. De Szívós Palomának, az amerikai kapusunknak és az új-zélandi centerünknek is jól sikerült az átállás, ezen a téren nem volt probléma. Napi két edzéssel kezdtünk és ez a mai napig is így működik. Szerencsére nagyon jó a csapat hozzáállása, ezért jó a lányokkal együtt dolgozni. Azt hiszem, jó úton járunk.
A bajnokság startján előre is tudni lehetett, a megváltozó versenykiírás miatt, az ősz nagy része, mondhatni tét nélkül zajlik majd…
- Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, az őszi szezon mindig elment amolyan kísérleti szakasznak. Ez a periódus inkább a tavaszra való felkészülést szolgálta, nálunk legalábbis így működött, így működik a dolog. Ez a fajta lebonyolítási rend ezek alapján most kifejezetten nekünk lett kedvező, mivel valóban nagyon sok új embert kellett beépítenünk a csapatba.
Más kérdés, hogy ez minden más csapatra is igaz lehet.
- Valóban. Nagyon sok együttes átalakult, hiszen több válogatott játékos is hazatért külföldről, ezáltal megerősödtek az ellenfelek. Függetlenül attól, hogy ezzel a mi feladatunk is nehezebbé vált, a magyar női vízilabdának nagyon jót tesz, hogy egyre inkább erősödik a szakág, ezáltal pedig a bajnokság is szorosabbá, színvonalasabbá és izgalmasabbá válik. Visszatérve a pontvadászatra, az alapszakaszt az ötödik helyen zártuk, nem volt gond bekerülni az első hatba. Most ugyebár majd játszunk öt riválisunkkal oda-vissza, de csak az első kettő érezheti magát nyugodtnak, mert egyenes ágon csak ők kerülnek be az elődöntőbe. A többiek, vagyis a harmadiktól hatodikak keresztbe játszanak egymással a legjobb négy közé jutásért. Ez lesz a mérvadó, erre a szakaszra kell teljesen összeállnunk.
Az általad említett lebonyolítás révén az ősz valóban elmehetett arra, hogy kísérletezzenek a csapatok. Személy szerint az Eger „trükközött” egy kicsit, vagy kitárta lapjait?
- Egyértelműen az előbbi. Természetesen nem azt a taktikát játszottuk, amit majd a tavasz folyamán erőltetni szeretnénk. A bajnokság következő részében, az oda-visszavágós szakaszban ugyanakkor már elő kell szednünk, amit tudunk, mert ez a csata már élesben megy majd. Megvan a saját elképzelésünk a taktikát illetően, ami viszont nyilván majd csak meccsszituációkban derül ki, mennyire tudjuk eredményesen megoldani. Az alapszakaszra visszatérve, lehet, hogy furcsán hangzik, de én a nagyarányú vereségek alkalmával is láttam pozitív dolgokat, amelyekre nem csak lehet, de kell is építeni. Azokon a találkozókon nem arra mentünk, hogy ne kapjunk ki, hanem arra, hogy játsszuk a saját játékunkat, de sajnos sok esetben előjöttek a hibák. Az első hat között pedig ezeket a hibaszázalékokat kőkeményen megbüntetik, ezek számát csökkenteni kell.
A csapat tehát magabiztosan bejutott a felsőházi rájátszásba, ami egészen pontosan e hónap utolsó napján kezdődik. A program szerint, alig másfél hónap alatt tíz mérkőzést is játszotok, a január ezek alapján a megfelelő kondíció megszerzéséről fog szólni?
- Ez olyannyira így van, hogy egy olyan programot állítottam össze erre az időszakra, amit az ünnepekre való tekintettel, két hét szünetet követően, január ötödikén kezdtünk, és sok fizikális munkát tartalmaz. Délelőtt a szokásos kondicionális tréningek kapnak főszerepet, aztán jön a vízi edzés, majd a lábmunkával kapcsolatos gyakorlatok és a labdás elemek. Ez a ritmus egészen két héten keresztül így lesz majd, aztán megfordul a dolog, a taktikán lesz ekkor a hangsúly és a fizikai munka már kevésbé fog dominálni. A lényeg, hogy ezekben a hetekben a lányok megkapják azt a terhelést, ami szükséges a sikeres tavasz érdekében.
Az őszi tapasztalatok alapján mivel voltál elégedett, és kevésbe elégedett?
- Nagyon pozitív volt a játékosok hozzáállása mind az edzésekhez, mind a mérkőzésekhez. Ettől függetlenül a meccseken nem mindig kaptuk vissza azokat a dolgokat, amiket a tréningek során gyakorolunk, ezeket egyértelműen fejleszteni kell. Eddig is próbáltuk és a jövőben is megbeszéljük majd azokat a problémákat, amelyek előfordultak, csak ezzel lehet ugyanis előrébb jutni.
Hogyha a kritikus részről beszélünk, akkor a védekezést ide lehet venni?
- Sajnos igen. Pontosan arról van szó, hogy hiába lövünk sok gólt még a rangadókon is, ha hátul sokat kapunk. Ez egy sarkalatos kérdés. Pedig megvannak a megfelelő taktikai variációink, de jelenleg meccsszituációban még nem a legjobb megoldásokat választjuk.
A szezonban már mindenkivel játszottatok legalább egyszer, ezek alapján hogy látod a tavaszi esélyeket?
- Az biztos, hogy az első hat csapat túlságosan is kiemelkedett a másik négy gárdához képest, de ami most jön, az még mindig nem az a szakasza lesz a bajnokságnak, amikor már nem lehet hibázni. Persze, szeretnénk a legtöbb mérkőzésünket győzelemmel zárni, de tisztában vagyunk vele, hogy a szezon legfontosabb meccsei majd azok lesznek, amelyek az elődöntőbe jutásról döntenek.
Ezek szerint arra, hogy már a középszakaszt követően, további játék nélkül elődöntőbe jussatok, nem sok esély látszik?
- A realitások talaján maradva, jelen pillanatban az ötödik-hatodik helyről beszélhetünk. Ettől függetlenül mi szeretnénk jól szerepelni, és én személy szerint bízom benne, hogy sikerül elérnünk a negyedik pozíciót. Az biztos, hogy mi becsületesen fogunk hozzáállni ehhez a tavaszhoz, lehetőségeink szerint, mindent elkövetünk majd a sikerért, aztán meglátjuk, mi jön össze.
Végezetül azért még rákérdeznék a játékosokra is, abból a megvilágításból, hogy mennyire látod rajtuk a fejlődést? Kiknek kell húzóembereknek lenniük és kik válhatnak szintén azokká?
- A sort a két válogatottal kezdeném, Czigány Dórával és Ráski Lillával. Az ő szerepük nagyon fontos, és ezt a társak is látják, hiszen felnéznek rájuk. Tőlük azonban még mindig egy kicsit arra van szükség, hogy bizonyos helyzetekben megfontoltabbak legyenek. Nyilván rájuk figyelnek a legjobban, amit el is kell viselni, de azt gondolom, ezzel nem lesz baj. A kapus pozíció a második számú a fontossági sorrendemben, és bizony itt van hova fejlődni. Remélem, hogy Cassandra Wyckoff számára jobban sikerül majd a tavasz, mint az ősz, mert ennél azért többet várnék tőle. Rebbeca Parkes személyében a bajnokság egyik legjobb centerét sikerül a magunkénak tudni, az ő játéka kulcsfontosságú, hiszen nagyon nehezen tudják őt megfogni az ellenfelek.
A fiatalokkal mi a helyzet? Elvégre többen bizonyítottak már az ősszel is…
- Másik hálóőrünk, Katona Réka hozzáállása mindenképp példaértékű, hiszen az utánpótlás meccseken rendre jó formában véd, emellett pedig az edzésmunkáján is látszik, hogy komolyan gondolja. Rékával egyébként beszélgettünk, és jelenleg is komoly fogyókúrában van, ami szintén bizonyítja a pozitív mentalitását. Szeretnék neki a tavasz folyamán egyre több lehetőséget adni. Miklós Réka és Hornyák Stella idén került be a felnőtt keretbe, ők is kimondottan jól teljesítenek az edzéseken, de Stellának még meg kell erősödnie, mert hosszútávon azt gondolom, számíthatunk rá. A többiekkel is rendben van minden, talán Zajácz Hanna az a játékos, akitől egy kicsit többet várok, mert meccseken nem igazán tudja azt nyújtani, amire a képességei hívatnák. Ennek jelenleg nem tudom az okát, sokat beszélgetünk vele is, remélem, tavaszra ez is változni fog. A csapatra egyébként nem lehet egy szavam sem, az elmúlt három-négy év együttesét tekintve, még nem volt ilyen jó a hozzáállás. Mindenki nagyon odateszi magát, ezért jogosan bízom a szép tavaszban.
(FOTO: Szántó György)