Fiatal kora ellenére rendkívül sikeres évek vannak mögötte. Személyében egy nagyon motivált, címekre éhes fiatal kapus érkezett Egerbe. Komoly céljai vannak Egerben és válogatott szinten is. Ideigazolása kapcsán beszélgettünk Kardos Gergellyel.
– Honnan indult a pályafutásod?
– A KSI volt a nevelőegyesületem, elképesztően sokat tanultam ott. Remek szakemberek foglalkoztak velem: Zsoldos Péter, Szabó Zoltán és Horváth János. Ott kezdtem el az OB I-es pályafutásomat, majd Vad Lajos irányítása alatt egy évet a Honvédban töltöttem. Ezek után következett a Szolnok, ahol csodálatos három évig voltam a csapat tagja. Azt mondhatom, hogy Cseh Sándor, majd Zivko Gocic kezei alatt váltam első osztályú játékossá.
– A fejlődésed tekintetében ilyen fiatalon rendkívül nagy lehetőség lehetett a Szolnokban eltöltött időszak. Hogyan emlékszel vissza?
– Szerencsésen igazoltam Szolnokra, hiszen abban a szezonban a bajnoki cím mellett kupát és Bajnokok Ligáját is nyertünk. Nagyon fiatal voltam, szóval szeretném úgy is megélni ezeket a sikeretek, hogy én is vezér szerepet vállalok. Úgy edzettem napról nappra, hogy klasszis játékosok lőttek nekem, tesztközelből érezhettem, hogy milyen egy-egy rangadó. Nagyon sikeresek voltunk, ez pedig fizikálisan, mentálisan és taktikailag is sokat adott nekem.
– Hogyan jött az egri lehetőség?
– Még előző év decemberében beszélgettünk Szécsi Zoltánnal egy esetleges váltásról. Ezt egy februári konkrét egyeztetés követett, ahol rendkívül rövid idő alatt sikerült megállapodnunk. Úgy gondoltam, hogy a válogatott szempontjából is remek lehetőség az átigazolásom Egerbe, hiszen nem titok, ott szeretnék lenni az olimpián.
– Mit gondolsz milyen csapatba érkeztél?
– Nagyon fiatal és motivált a gárda. Valóban belahalunk a vízbe és a konditerembe a felkészülés során. A cél egyértelműen, hogy érmet szerezzünk a bajnokságban, az Európa-kupában pedig minél előrébb jutni.
– A válogatottat többször említetted. Hogyan néz ki az eddigi karriered címeres sapkában?
– Egy olyan Világligán debütáltam, ahol másodikok lettünk. Órisái siker volt, hogy az első válogaott tornáról éremmel tértem haza. A szeptemberi Világkupán újra lehetőséget kaptam, ahol aranyéremmel zártunk. Elképesztő élmény volt, szavakba nehéz önteni ami ott történt a csapattal. Idén sajnos a világbajnokságon nem voltam ott, de jön az EB, majd ugye nyáron az olimpia Tokióban.
– Most pedig következzen egy személyes kérdés, hiszen nem mindenki tudja: honnan jött a Pipi becenév?
– Édesapám után kaptam ezt a becenevet. A haja miatt elsőként tarajos volt a neve, majd ebből jött a Pipi. Ahogy én is elkezdtem pólózni, úgy rámragadt a Kispipi, majd most már a Pipi. Apukám egyébként még mindig a sport világában él, Százhalombattán vezeti az ottani egyesületet.
– Mit üzensz a szurkolóknak?
– Mindent meg fogok tenni a csapat sikereiért. El fogjuk érni a céljainkat, ebben viszont kérjük a szurkolók segítségét. Eddig csak vendégként tapasztalhattam meg a Bitskey Aladár Uszoda hihetetlen atmoszféráját, tűkön ülve várom, hogy milyen lesz egriként megélni. Együtt sikerülni fog! Hajrá Eger!
Fotó: vlv.hu