Ahogy közeledik a Barceloneta elleni Bajnokok Ligája Final Eight rajtját jelentő mérkőzés,  úgy nő egyre jobban a versenyláz. Még itthon a csapat, de már csomagolnak a játékosok. Sok apró részletre figyelni kell, hogy végül összeálljon minden. Az elutazás előtt Dabrowski Norbert vezetőedzővel beszélgettünk.

- Kaptak öt nap pihenőt a játékosok. Amikor eldőlt, hogy nem kerülünk a döntőbe, engem is, és a játékosokat is az motivált, hogy két mérkőzésen lezárjuk a bajnoki menetelést. Olyan hosszú és megerőltető volt, hogy ez a hosszabb pihenő kijárt már. Talán karácsony környékén fordult elő utoljára, hogy két napnál többet tudtunk pihenni.

-Öt nap kihagyást követően nem lehet azonnal terhelni őket. Egyeztettünk Major Attilával /erőnléti edző,a szerk./ és szép fokozatosan építettük fel azt a bizonyos kemény erőnléti terhelést. Például a múlt hét péntekén volt egy nagyon komoly kondi edzés, az úszó programot le is kellett feleznem utána. De azért már vízilabdázunk is. Játék nélküli három hét után nem lehet kimenni a Bajnokok Ligája végjátékára. Voltunk a BVSC-nél kétkapus edzésen, szombaton itt volt a szintén Genovára készülő Szolnok, de e mellett igen intenzív a munka.

-Ez mindenkinél egyéni dolog. Én például most csak a Barcelonetára koncentrálok. Nyilván, azért végiggondolom. Ketté kell választani. Van egy fizikális felkészítés, méghozzá úgy, hogy mindenképpen három mérkőzést játszunk, három nap alatt. Ezen a szinten, ez rendkívül megterhelő. Nekem úgy kell felkészítenem őket ebben a három hétben, hogy ezt száz százalékos állapotban végigbírja a csapat. A másik része pedig az, hogy én azt vallom, akkor kell átmenni a hídon, ha majd ott leszünk. Persze meg kell nézni, hogy taktikailag mik azok az elemek a játékunkban, amelyek bárki ellen használhatóak. Ezt játsszuk egyébként egész évben, de szinten kell tartani. A speciális dolgokat, ami például a Barcelona elleni játékra alapul, azt be kell gyakorolni. A következő ellenfél előtt lesz egy napunk, amikor a fejünket át kell állítani. Azért csak a Barceloneta jár egyelőre a fejemben, mert ha ott nyerünk, az egy olyan lendületet adhat, ami messzire vihet.

-Egyetértek vele. Mindig volt egy játék, ami őket jellemezte. Van egy jó kapusuk, nagyon jól védekeznek, nagyon jól úsznak. Tavaly változtattak annyit, hogy több olyan játékost, aki már régebb óta ott volt lecseréltek fiatal, ambiciózus játékosokra. Két világsztár is bekerült a törzsbe. Perrone, és egy, az egész nemzetközi vízilabdában meghatározó képességű center. Kíváncsian várom én is, hogy mire leszünk képesek ez ellen a részben új felfogásban játszó, s minden idők legjobb Barcelonetája ellen.

-Úgy kezdtük, hogy négy éve sorozatban ott vagyunk a BL végjátékában. A csapatnak és nekem is van már annyi rutinunk, hogy pontosan tudom, tudjuk, hogy mi történik ott, miről szól ez az egész.

-Aki elkap egy hullámot, és jó formában érkezik, annak mindegy, hogy ki az ellenfél, az ezen a hullámon végiglovagol. Amit beszéltünk taktikáról, az semmit sem ér, ha ez a hullám nincs meg, akkor teljesen mindegy, hogy mit játszik egy csapat. Nem akarom viszont megkerülni a kérdést. Úgy érzem, hogy jó esélyünk van a Barceloneta ellen. A csoportmeccsek után, amikor eldőlt, hogy másodikok vagyunk, akkor már arra gondoltam, ha az első meccsen képesek leszünk nyerni Genovában, akkor akár abból  BL döntő  is lehet.

-Szinte minden évben új csapatot kell építened, mégis ott vagyunk az élmezőnyben. Rendkívül kemény szezonokat követően. Mennyire kerülnek közel hozzád érzelmileg ezek a játékosok? Tudod még őket kínozni?

-Öt éve vagyok itt. Talán egy olyan év volt, amikor nem változott a keret. Ez egy csapat, amihez én ugyanúgy hozzátartozom. Még ha valami esetleg nem is működik a kapcsolatok terén, azt soha nem adjuk ki. Úgy, akár egy házasságban. Akár így, akár úgy, de mi egyek vagyunk, eggyé kell válnunk. Vannak, akikkel már több éve együtt dolgozunk, különösen ők, de a többiek is, egy ilyen megerőltető szezon után, mint ez a mostani is volt, persze, hogy közel kerülnek hozzám. Enélkül nem is lehet dolgozni. Viszont akkor profi az ember, ha ezeket a dolgokat félre tudja tenni. Akár kínozni kell őket, akár felelősségre vonni, azt meg kell tenni, azt nem befolyásolhatja semmi.

-Az OSC ellen, óriási sportemberi nagyságukról tettek tanúbizonyságot a játékosok. Mindkét meccsen sziporkázva győztek, a számukra is csalódást jelentő elbukott elődöntőt követően. Ma már nem titok: heten távoznak ebből a csapatból. Hogy érzed, éhesek még ezek a játékosok a sikerre? Az utolsó fellépésük arra ösztönzi még őket, hogy búcsúzóul alkotunk közösen egy nagyot?

-Nemcsak arról szól ez, hogy profik és tudják a dolgukat. Ezért is van jelentősége annak, hogy már négy éve ott vagyunk. Ismerik a történetet, várják, hogy ezzel zárulhasson a szezon. Jó hangulatot érzek, amolyan feldobódottságot. Nyilván leesett róluk az a teher, ami a bajnoki bronzérmet, a következő szabadkártyás BL főtáblás indulást eredményezte. Ez egy kényelmetlen szituáció volt mindenkinek. Utólag azt is elmondom, hogy ezek a játékosok nem lehettek volna Egerben, ha nem így vízilabdáznának, vagy nem így gondolkodnának, vagy nem így állnának magához a sporthoz. Azt is megjegyezném, hogy teljesen mindegy, mi történik. Mert amikor a bíró elindítja a meccset, akkor minden játékosnál megszűnik minden. Ezek a jó játékosok, akik ekkor már nem foglalkoznak mással. Én meg akkor vagyok jó edző, ha ez készség szinten megy, s játsszák amit gyakoroltunk, amit tudnak. És itt a játékon van a hangsúly. Mert ennek az egésznek ez az értelme. Mivel negyedszer vagyunk itt, ezt ki kell élvezni. Mert ez azért nem magától értendő, nagyon nagy dolog, nagyon nagy rang! Ugyan úgy, ahogy az ifi csapatunk minden évben a bajnokság négyes döntőjében van. Mindegy, hogy nyer, vagy nem, de ott van az élmezőnyben. Vagy, hogy jönnek a gyerekek Genovába, játszanak egy Reccoval. Ezért van értelme csinálni. Egy álom lenne, ha megnyernénk a BL-t, de ott lenni is nagyon nagy dolog, mert így épül egymásra sok minden. Ez egy klubról szól és ez egy ünnep! Mindenkinek rengeteget ad! Ezért van az, hogy egyetlen játékosnak sem az jár a fejében ilyenkor, hogy a következő szezont hol kezdem majd. A sportban nyilván az eredményjelző tábla beszél, de nem csak arról szól az egész, annál lényegesen többről...