Egész sok ideje volt kedd délután a pihenésre, ezzel tehát biztosan nem lehet gondja a szerda esti Bajnokok Ligája-találkozója alkalmával.

A szokásosnál kicsit hamarabb kezdődött a ZF-Eger férfi csapatának aktuális idegenbeli Bajnokok Ligája-túrája, a szerdai találkozót megelőzően ugyanis már két nappal korábban elutazott a társaság.

No, nem egészen teljes két napról van szó, mert valójában hétfőn délután indult útnak az együttes, mondhatni, „kényszerűségből”. Az Olaszországba tartó repülőjárat legalábbis kedd reggel hat órakor szállt fel, kiküszöbölve pedig még a horgászoknak is túlságosan korai kelést, inkább hétfőn elutaztak Budapestre a fiúk.

Ezen a napon még a BVSC uszodájában szerepelt edzés a programban, az éjszakát pedig a ferihegyi repülőtértől nem messze, egy hotelben töltötték a keret tagjai. Kedden aztán egyenesen Milánó, innen autóbusszal még nagyjából két óra, és délelőtt fél tizenegyre máris megérkezett a delegáció Genovába.

Igen, Genovába, a szerda esti rivális Pro Recco ugyanis az utóbbi időben átköltözött Soriból, és hazai meccseit a kis helyett nagy „szomszédnál” játssza. Repkedtek is a kérdések az egriektől, tudja-e valaki, egyáltalán milyen uszodában lesz a meccs, mert nem nagyon emlékezett a helyszínre senki. Persze, hogy nem. Amikor az örökké emlékezetes 8-8-as pontszerzéssel befejeződő csatára került sor, akkor épp a már említett Sori városának uszodája jelentette a világ legjobbjának hazai pályáját, idén azonban ez változott.

Az esti edzésen ezt már mindenki megtapasztalhatta személyesen. Addig azonban még hátra volt egy komplett délután, amit a kicsit szokatlan és éppen emiatt zaklatott utazás körülményei miatt mindenki pihenéssel vészelhetett át. Akadtak persze olyanok is, akik kihasználva az ismeretlen vidéken való tartózkodást, nem utolsósorban a kellemes, kora tavaszi, húsz fokos olasz időjárást, körülnézett a városban.

Csiszár Boldizsár és Kovács Gergő így aztán az ágy helyett egy taxiban terültek el, hogy annak segítségével felfedezhessék a centrumot. A helyszín jellegénél fogva, a délutáni kötelező kávé közben természetesen már a másnapi BL-csata is szóba került. Meg is jegyezte a két fiatal pólós, hogy nem akármilyen ellenféllel szemben kell ismét megmérkőzni, de bíznak magukban, ez pedig akármit is érhet.

Adott esetben egy győzelmet is, ami pedig akár már szerda este biztos továbbjutást jelenthetne. Erről az eshetőségről azonban még ne beszéljünk, közvetlen a találkozót felvezető írásunkban ugyanis még értekezünk a forduló lehetséges alakulásáról. A fiúknak szépen lassan vissza kellett érkezniük a szállásra, mert este fél kilenctől kezdődött a bemelegítés, utána pedig egy óra terjedelemben a víz került főszerepbe.

A szárazföldi rész és a medence igénybevétele között még arra is volt idő, hogy a csapat tagjai személyesen tekintsenek bele a Recco fór-hátrányozásába, és ugyanígy cselekedett Vladimir Vujasinovics is, aki gyakorlatilag szó nélkül nézte végig világválogatottját, mire is jutnak létszámfölény, vagy éppen hátrányban.

Az egyik edzés tehát lassan véget ért, a másik pedig hamarosan kezdődött, de azért arra mindig van idő, hogy a két aktuális ellenfél játékosai köszöntsék egymást. Értelem szerint, a legnagyobb találkozások a szerb nemzetiségűeknél történhetett meg, Braniszlav Mitrovics például percekig beszélgetett Filip Filipoviccsal.

Ha már egyébként Filipovicsnál tartunk, a 2016-os esztendő legjobb európai vízilabdásának megválasztott balkezes klasszis az olaszok gyakorlásának végén nem jutott szóhoz. Ez a személyesen tapasztalt helyzet azt az információt támasztja alá, miszerint nincs egészen száz százalékos állapotban Rió olimpiai bajnoka, így aztán igazodva a pletykákhoz, szerda esti játéka is kérdésessé válik.

Egy-egy nagy hiányzó egyébként is lesz a két oldalon, mert amíg a házigazdánál a továbbra is kézsérülésével bajlódó Stefano Tempesti egészen biztosan nem állhat a kapuba, addig a mieinknél Erdélyi Balázs nem utazott el Itáliába, köszönhetően, a szervezetében még mindig jelenlévő vírusos megbetegedésének.

A tréning vége aztán érdekes jelenetsorral zárult. A játékosok utolsó lövéseiket eresztették el, de figyelniük kellett a magasba is, mert a másodedző Petrovai Márton, valamint Zsákai Tibor masszőr gondoltak egyet, és megmászták a tízméteres műugrótornyot. Hogyha a nagy csobbanás el is maradt, a két személy nem sok időt töltött a szédítő magasságban, így aztán hamar vissza is ereszkedett egy szintre a medencével.

A kései edzéslehetőség miatt a vacsora is elhúzódott, így az ebéd után gyakorlatilag tizenegy óra múlva kerültek ismét táplálékhoz a keret tagjai, ami után pedig nem maradt más hátra, mint a meccs előtti utolsó éjszaka. Zsákai masszőr persze a pihenésre még nem nagyon gondolhatott, mint ahogyan ezen sorok írója sem, mert éjfél elmúlta ide, vagy oda, volt még meló a nap vonatkoztatásában.

A többiek viszont szép lassan elfoglalták kényelmes helyüket, és talán már a másnapi összecsapás gondolatával térhettek nyugovóra. Reggel ugyanis már csakis a jól megszokott profi mentalitással, kizárólag a mérkőzésre összpontosítva kell felébredni, mert nem akárki vár a csapatra, a világ legjobbja…

(FOTO: Fenyves Balázs, a helyszínről)