…ez jellemezte a hangulatot csütörtök este a csapat háza táján. Mert nagyon készült mindenki erre a Bajnokok Ligája hatos döntőjére. Játékosok, edzők, szakvezetők, szurkolók. Mindenki őszintén hitte, hogy ebben a csodálatos környezetben, amit a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda jelent, csakis győzni, győzni és győzni lehet. Ez a felfokozott várakozás, valamint az az iszonyatos munka, amit a fiúk elvégeztek tovább növelte a csalódottságot.

Egyszerre ürült ki minden. Fizikum, érzelem és értelem. A lelátó legnagyobb része – amit ugye az egri drukkerek töltöttek meg -, a második meccsen, amin a Szolnok diadalmaskodott, csak kóválygott ide-oda. Azt kérdezgették egymástól, hogy miért nem sikerült? Mi történhetett Angyal Danival miért maradt ki a csapatból? Miért maradtak ki a ziccerek? Miért fogytunk el a végére? A legtöbb „miért?”-et a csalódottság, keserűség, szomorúság fogalmaztatta meg. Angyal Danival kapcsolatos információ pedig annyi, hogy sajnos a mérkőzés napján megbetegedett és nem tudta vállalni a játékot.

De hát ilyen a sport. Ahol nemcsak győzteseket hirdetnek, hanem veszteseket is. Sajnos most ez a tömegek által rajongott csapat az utóbbiak táborába tartozik. Lássuk csak: hogy élték meg ők? Közvetlen a mérkőzés után nyilatkozni sem lehetett egyszerű.

Dabrowski Norbert vezetőedző: - Szemmel láthatóan elfáradtunk a végére. Ez persze nem ment fel bennünket, különösen engem nem, mert az én felelősségem, hogy olyan állapotba legyünk, amilyenben kell. Három negyedik működött, amit elterveztünk. Aztán volt egy kritikus pillanat, amikor mi nem kaptunk meg egy emberelőnyt ugyan arra a szituációra. Ők belőtték, aztán már nem volt bennünk annyi erő, hogy fordítsunk. A Barceloneta ellen sem lesz egyszerű, ráadásul egy ilyen csalódás után. De sportemberek vagyunk, ezt meg kell oldanunk. Önmagunk miatt is, és szurkolóink miatt is, akiknek nagy köszönettel tartozunk.

Biros Péter csapatkapitány: - Ezen a szinten már apró dolgokon múlik, hogy tovább lépsz, vagy csalódottan veszed tudomásul: ez nem sikerült. Hiányzott a végén a kellő koncentráció, mert a lehetőségeink adva voltak, s nem éltünk ezekkel. Sajnos ezért ment el a meccs. A saját hibáinkból adódott, hogy sajnos ezt a lépést megint nem tudtuk megtenni. Csalódottak vagyunk, mert hittük, hogy egyszer mindenki legyőzhető, s titkon reméltük, döntőt játszhatunk. Ugyanakkor azért vagyunk sportolók, hogy ezen túllépjünk. A Barceloneta ellen az önbecsülésünkért, a szurkolóinkért fogunk játszani. Nemcsak az aranyért, hanem az ötödik helyért is küzdenünk kell. Ígérem: mindent megteszünk!

Braniszlav Mitrovics: Nagyon szomorú vagyok, mert amikor a harmadik negyedben vezettünk egy góllal, akkor kihagytuk a helyzetünket. Nagyon közel voltunk ahhoz, hogy most egész másról beszélgessünk. Nagyon szerettünk volna elődöntőt játszani, de az elmúlt egy hónapban hét nagyon komoly meccset játszottunk. Ebből ötöt a Szolnokkal. Nem volt időnk úgy felkészülni, ahogy szerettünk volna, s a negyedik negyedben már látszott, hogy a Jug játékosai jobb állapotban vannak. A Barceloneta ellen is nagyon nehéz lesz, de azok miatt, akik támogatnak bennünket, a szurkolóink miatt, kimegyünk az uszodába, félreteszünk mindent és nyerni fogunk. Ettől csapat az Eger, biztos vagyok benne, hogy megoldjuk.

Bárány Attila klubelnök: Nyilván bennem is a keserűség, a szomorúság és a csalódottság él. De attól vagyunk sportemberek, hogy előre tekintsünk, s legyőzzük, ha kell, önmagunkat is. Most sem tudok mást mondani, mint a bajnokság végén. Büszke vagyok a csapatomra, a szurkolóinkra. Olyan csatában vesztettünk, ahol nüanszokon múlik a siker, vagy a kudarc. Amikor ítéletet mondunk – netán -, akkor ne felejtsük el, hogy itt Európa legjobb hat csapata küzd egymással. Mi is újra ott voltunk. Biztosíthatok mindenkit, hogy jövőre is ott leszünk, mert hasonlóan nagy célokat tűzünk magunk elé. A legjobban azt sajnálom, hogy ezen a vízilabda ünnepen nem szerepelhetünk végig, pedig abban bíztunk. Biros Peti csodálatos pályafutását is így szerettük volna megkoronázni. No, meg a szurkolóink fantasztikus szeretetét így viszonozni. Ez lesz a szezon utolsó meccse, amin mindenképpen szeretnénk szépen búcsúzni.

Emlékezzünk csak mit is mondtunk a mindent eldöntő bajnoki finálé ötödik meccse előtt! Történjék bármi, mi ugyanúgy szeretni fogjuk őket! Most erre van a legnagyobb szükség, hogy ezt érezzék. Mert a csalódottságon, a keserűségen és a szomorúságon csakis így lehet túllépni… Zúgjon ma este is a Hajósban a „Hajrá Eger!”

(FOTO: Fehér Kálmán)