Kétéves veretlenséget és egy bajnoki ünneplést már elrabolt a Szolnoktól a ZF-Eger.                                                                                          

Ahogyan arra számítani lehetett, hazai részről megteltek a lelátók az E.ON férfi OB I-es bajnokság döntőjének harmadik mérkőzésére, ami nem is csoda, hiszen szolnoki győzelemmel megvédte volna címét a Dózsa. Az előkészületek szemmel láthatóak voltak, az uszoda mennyezetén kék-fehér lufik vártak a jelre, köszöntvén a házigazda bajnoki címét.

A ZF-Eger csapata ugyanakkor úgy volt vele, próbálja elrontani az ünnepet, legalábbis mindenképp szeretett volna még egyszer saját közönsége előtt játszani. Ehhez arra volt szükség, hogy valahogyan eggyel több gól kerüljön a hazai hálóba, mint vendégbe, akkor ugyanis negyedik összecsapás következhetett volna.

Az ezúttal is nagyon hangos és szépszámú sárga-kék drukkerhad is ilyesmi forgatókönyvre számított, no persze az előző ütközet tükrében többen kissé ironikus megjegyzésekkel várták, hogy kezdetét vegye a finálé harmadik nagy csatája.

Az pedig szinte ugyanúgy startolt, mint két héttel ezelőtt, egri találattal. Ezúttal azonban nem Hárai Balázs akciógólja nyitotta a találkozót, hanem Milos Csuk emberelőnyös lövése. Kellett bizony a jó rajt, ami Borisz Vapenszki szabaddobása után már kétgólos előnyt jelentett.

A másik oldalon ezek után örülhettek először a szurkolók, pedig már-már úgy tűnt, sikerült kibekkelni egy hátrányt. Végül mégis a hátulról próbálkozó Aaron Younger tüzelt a léc alá. Szerencsére egy pillanatra sem esett kétségbe a vizitáló fél, mindez pedig leginkább Vapenszkin látszott. A szerb balkezes pólós nagy kedvvel lövöldözött, egy újabb próbálkozás után pedig ezúttal a bal felső sarokba sikerült bepattintani a labdát (1-3).

Fogták is a fejüket a szolnokiak, Cseh Sándor pedig időt kért. A felfogás aztán nem sokkal később ökölrázásba ment át köszönhetően annak, hogy Vámos Márton egy, a végletekig kijátszott létszámfölényes szituáció végén volt pontos. A negyed utolsó egri támadásánál Bedő Krisztián verekedett ki még egy fórt, de Szivós Márton a felső lécet találta telibe, mint ahogyan a másik oldalon Younger is, így maradt a minimális különbség.

De nem sokáig. Szinte rögtön a második etap kezdetén Hárai Balázs állt be remekül a kapu előtt úgy, hogy szokásos csavarlövése védhetetlenül zúgott a kapuba. Megint plusz kettő! Ennél a pontnál viszont olyan dolog történt, ami a finálé eddigi részében még talán egyszer sem. Több mint két percig támadhatott ugyanis a Szolnok, Braniszlav Mitrovics legalábbis mindig védeni tudott.

Egyszer nem csak, az említett időszak legvégén, amikor megint Vámos volt eredményes. A fordulásnál aztán jött egy érdekes konrta, majd a Varga Dániellel remekül visszazáró Vapenszki szintén érdekes kiállítása. Kis Gábor a betett labdát mindenestre köszönte szépen és behúzta. Még ekkor sem esett össze az Eger, egy hazai büntetést követő időkérés után pedig megint Hárai juttatta előnyhöz együttesét.

Hihetetlen mérkőzést láthattunk, hiszen alig volt olyan perc, amikor ne történt volna valami rendkívüli. A félidő utolsó momentumai is megértek egy misét. Az egri fór kimaradt, de Varga Dénes korábban jött vissza, ezért a zsűriasztal utólagos jelzése alapján ötmétereshez jutottak a mieink. Ezúttal a hazai publikum tüntetett, de Biros Pétert ez nem zavarta meg. A legvégén még azért biztos, ami biztos, Vapenszkit küldték ki, de amiért ezt követően a labda szabálytalanul jutott a hálóba, kontrafault lett az ítélet.

Az izgalmak a térfélcsere után sem csillapodtak, pláne, hogy Kis Gábor két büntetőt is kiharcolt csapatának. Az elsőt Varga Dániel belőtte, a másodikat Stefan Mitrovics viszont nem, ezzel pedig még mindig vendég vezetést jegyezhettünk. Komoly nyomást bírt ki ezzel az Eger, hiszen ezt követően újra a sárga-kékek jöttek. Először Milos Csuk lőtt elemi erejű gólt, majd a Nagy Viktor, Decker Attila csere után – ismét Borisz Vapenszki. Először vezettek ezzel hárommal a kedvencek (5-8)!

Csakhogy innen is visszatalált a helyes útra a címvédő, és megint csak eggyel mentek a vendégek. Az utolsó másodpercekben Zalánki Gergő lőtt nagy gólt emberelőnyből, de a találatot nem adták meg. Azért nem, mert Varga Dénes megint idő előtt ment vissza a pályára, ezért újból ötméteres következett. A büntetőt Szivós Márton belőtte, Cseh Sándor és Kósz Zoltán ugyanakkor a heves reklamálásért (utóbbit egy akcióval előbb küldték ki, előbbi bóját rugdosott) piros lapot kapott. Kvázi az utolsó játékrész előtt edző nélkül maradt a bajnok.

Ott aztán az első két perc gól nélkül telt el, majd legelőször Szivós Mártonnak sikerült betalálnia. A távoli lövés a kapufáról pattant Decker Attila hátára, úgy jutott el a hálóba. Hatalmas mázli, avagy hatalmas pech, nézőpont kérdése, mi mindenestre ismét örülhettünk a plusz három miatt.

Közben az idő egyre jobban ment és érezhető volt, amennyiben még egyet berámolnak valahogyan az egriek, meg lehet a diadal. Nos, ez a gól elsőként Stefan Mitrovicstól érkezett, de három minutummal a vége előtt Milos Csuk vágta be a harmadik vendég ötméterest (8-11). Egy akcióval később Zsivko Gocics egy picit potya ízű góllal hozta megint kettőre csapatát, de mivel Hárai megint ki tudott harcolni egy ötöst, és Biros ezúttal sem hibázott, gyakorlatilag eldőlt a meccs.

A Szolnok így már biztosan nem nyerhet veretlenül bajnokságot, ami pedig még ennél is jobb számunkra, lesz negyedik mérkőzés szerdán. A helyszínről kapott információk alapján a Bitskey-uszodában este nyolckor kezdődik a csata.

Mestermérleg:

Cseh Sándor: - Kétéves veretlenségünk szakadt meg ezzel a mai kudarccal, ami talán pont ezért is volt, mert ilyen hosszú sorozatot tudhattunk a hátunk mögött. Éreztem már a harmadik negyed végén is, hogy ez ma egy ilyen fekete nap lesz, amikor semmi sem jön be, ezért is próbáltam valamit én is tenni a kispadon.

Dabrowski Norbert: - Az lenne a jó, ha egy ilyen hangulatú nyilatkozat mondjuk két meccsel később történne meg, éppen ezért azt mondom, hogy nem történt semmi, volt eddig három meccslabdája a bajnoki aranyra a Szolnoknak, most még van kettő. Lehetett látni, hogy nem adtuk fel a harcot, még mindig hiszünk benne, de szerdán ugyanilyen csatára számítok. Annyit pedig már most megígérhetek, hogy mindent megteszünk azért, hogy még egyszer eljöhessenek ide fantasztikus szurkolóink.

(FOTO: Fehér Kálmán)