Mindenhol jó, de a legjobb otthon!

Remek érzés az, amikor egy saját nevelésű játékos visszatér Egerbe. Ha visszaemlékszünk, akkor mindenkiben ott élnek a pólós lányok sikerei. Akkor, a bajnoki címből és a parádés nemzetközi teljesítményből oroszlánrészt vállalt Czigány Dóra, aki most az UVSE gárdájából érkezett haza. Boldogságáról, céljairól, a válogatottról és természetesen a múltról beszélgettünk.


– Jó újra itthon látni téged. Milyen érzésekkel tértél vissza a Bitskey Aladár Uszodába?

– Remek érzés hazatérni. Az én esetem kicsit más mint a többi új játékosé, hiszen már januártól elkezdtem a mozgást Egerben. A tavasz során volt egy mérkőzés, ahol lehetőségem nyílt élesben is kipróbálni magam, de igazából az előttünk álló szezonban leszek újra teljes mértékben a csapat tagja.

– Ha már a januártól való mozgást említetted, mesélj nekünk arról, hogy anyaként miként rázódik vissza az ember az uszodai mindennapokba?

– Bár teljesen tudatosan vállaltunk babát, azért mindenre nem lehet felkészülni. Egyrészt azt el kell mondanom, hogy elképesztően boldogok vagyunk, óriási erőt ad egy anyának a gyermeke. Ennél nagyobb öröm nincs a világon. Fejben hamar elkapja a ritmust az ember, azonban fizikálisan nem egyszerű. Egy év kihagyás és közben egy terhesség azért komoly hatással van a szervezetre, de úgy érzem, hogy egyre inkább kezdem visszanyerni régi formám. Hihetetlen, de igaz, hogy olyan mértékű volt a kihagyásom, hogy már hiányzott ez az egész.

– Milyen lesz az idei csapatotok?

– Én emlékszem arra, hogy milyen aranyérmet nyerni Egerben. Remek csapatunk van, nagyon jó a fiatalabbak és rutinosabb pólósok aránya. A mezőny kiegyenlített, így bármi megtörténhet. Nagyon várom már a mérkőzéseket, a személyes célom pedig az, hogy újabb zászló kerüljön a Bitskey Aladár Uszodába.

– Komoly sikereket értél el válogatott szinten is. Mit gondolsz arról, hogy újra címeres sapkát húzz?

– Valóban elképesztő emlékek és élmények sokasága az, ami bennem van ha a nemzeti csapatra gondolok. Egy sportolónak mindig az a legnagyobb megtiszteltetés, ha az országát képviselheti egy-egy világeseményen. Én sem tettem le róla, nagyon vágyom vissza, de egyrészt utol kell érnem magam, másrészt a gyermekem még nagyon picit, nem tudom sok időre magára hagyni. Imádok vele lenni, így sem lesz egyszerű, de valahogy mindent meg fogunk oldani. Most, ebben a pillanatban még nincs erről szó.

– Ha már család, akkor az lenne a kérdésem, hogy terveztek-e esetleg a nyáron Tokióban üdülni?

– Nem lenne rossz. Komolyra fordítva a szót értem a kérdést, természetesen az olimpia az nagyon nagy álom. El tudom képzelni, hogy én játszom, a család pedig szurkol. Messze van még a nyár, de nekem is az egyik legnagyobb álmom, hogy éremmel térjek haza a világ legnagyobb sporteseményéről.

– Milyen céljaid vannak az egész vízilabdát tekintve?

– Imádom ezt csinálni, ameddig tudok, a medencében leszek. Minden fronton a dobogóért szeretnék küzdeni, legyen szó a klubról vagy a válogatottról. Elszánt és motivált vagyok, várom, hogy újabb sikereket ünnepeljünk a Bitskey Aladár Uszodában.

Fotó: nlc.hu

 

Kövess minket Instagramon

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez