… és még csak most jön a lényeg!

 

Hosszú volt és fárasztó. Látványos és izgalmas. Kérdőjeleket kiegyenesítő, sorsfordító. Kérdésekre válaszokat adó, előre mutató. Dolgokat helyükre tevő, értékeket teremtő. Nagyon várt és vitatott. Ez volt az alapszakasz, amely egyetlen hazai vereséggel – a Ferencváros ellen -, csütörtökön ért véget. Ez volt az alapszakasz? Egyáltalán milyen volt? Dabrowski Norberttel a ZF-Eger férfi csapatának vezetőedzőjével beszélgettünk.


– Ezek azért summás megállapítások – hallhattuk a szakvezetőtől. – A nagy egész az apró részletekből áll össze, s az igazság is valahol az apró részletekben keresendő.

– Egy alapszakasz értékelésénél nem éppen ildomos vaskos megállapításokat tenni, mert azok könnyen megváltozhatnak. Hiszen ezt követően jön a lényeg. Amikor úgymond végleg a helyükre kerülnek a dolgok. Mégis, hogy értékelendő számodra az alapszakaszban elért második hely az OB-I „A” csoportjában?

– Teljesen reális a csoportunkban megszerzett második helyezésünk, s azzal is egyetértek, hogy most következik a lényeg. Az volt a kitűzött cél, hogy a Fraditól lefelé minden pontot gyűjtsünk be. Aztán ha a Fradi ellen szerzünk pontot, annak örülünk, ha meg nem, akkor azt tudomásul kell vennünk. Lényegesen erősebb játékoskerettel rendelkeznek a miénknél. Ha a BVSC-t megvertük volna, akkor mondhatnám, hogy száz százalékát teljesítettük a kitűzött céloknak. Ennek azért van jelentősége, mert visszük magunkkal a pontokat a középszakaszba. Viszont annyival több pontot szereztünk a második helyen, mint az utánunk jövő csapatok, hogy egyáltalán nem biztos, hogy játszunk még a BVSC-vel. Tehát nem kell túlaggódnunk azokat az elvesztett pontokat. Persze örülni nem örülök neki, de egy tény, tanulságos döntetlent hozó meccs volt az. Sok mindenre rávilágított. A legfájóbb ebben az volt, hogy itthon nem sikerült az utolsó két meccs. A BVSC elleni döntetlen csalódás volt, viszont a Fradi elleni vereség után pedig azt mondom, hogy három és fél negyedig minden rendben volt, az utolsó  fél negyedben vertek meg minket. Közel voltunk hozzájuk, remélem lesz még sanszunk elkapni a Fradit.

– Nézzük akkor a részleteket! Mennyiben adtad áldásodat a szezon elején ehhez a játékoskerethez, s mennyiben kaptad ezeket a játékosokat a lehetőségek függvényében?

– Ez ugyanaz, mint hogy ha nincs a zsebemben 10-15 millió forint, akkor nem az Audi szalonba megyek autót vásárolni. Tudjuk milyen mozgások voltak a játékos piacon, az is ismert, hogy melyik klubok azok, akik az „Audi szalonba” mehettek vásárolni. Nekem egy korábbi edző kollegám azt mondta, hogy lehet ragozni, de az eredményeidnek a hetven százaléka eldől az átigazolási szezonban. Csak az a harminc százalék az, amit hozzá lehet adni. Akkor is a száz százalékot kell kihozni a csapatodból. Egyetlen olyan játékos nem kerülhetett volna ide, akire én nem adtam az áldásomat. Amikor erről a szezonkezdetről beszélgettünk, akkor is azt nyilatkoztam, hogy lesz ebben a csapatban potenciál, és egy szerethető társaság lesz. Egerben nemcsak szeretik, hanem értik is a vízilabdát! Ezt már többször elmondtam. A Fradi elleni négygólos vereség után alig tudtak a játékosok kimenni az uszodából, mert éltették őket a szurkolók, mert értették a vereséget, mert megköszönték még így is azt az odaadást, azt a játékot, amit produkáltunk. Mindenki elmondja, a BL résztvevők is, hogy mennyire komoly atmoszféra van Egerben. Szeretik a csapatot, s úgy gondolom, hogy maguk a játékosok, ha egyesével veszem őket, akkor egytől, egyik szerethetőek.

– Kik voltak azok, akikkel maximálisan elégedett voltál?

– Azok, akikkel az elmúlt szezonban elsőként kötöttünk szerződést, akiket megtartottunk, mert úgy gondoltuk, hogy erre a vázra kell építeni. Ők a hátukon viszik a csapatot. Játszottunk a BL meccsekkel együtt harmincöt, negyven mérkőzést. Ennyiszer nem lehet mindig jól játszani, meg egyébként is a jó játék, az mindig relatív. Rasovic, Decker, Vlachopoulos, Hosnyánszki mondhatnám, hogy emberfelettit teljesítettek. Szinte végig, minden meccsen három és fél, négy negyedet a vízben voltak, irányt szabtak, döntő gólokat lőttek. Vigyáznom is kell rájuk, mert szinte patikamérlegen kell adagolnom a terhelést. Vlachopoulos elnyűhetetlen, de Hosnyánszki és Decker már más edzésmunkát igényel. Nekik meccsterheléseik vannak, közel sem szabad annyit dolgozniuk, mint a fiatalabbaknak. Aztán voltak bombaigazolásaink. Senki nem gondolhatta, hogy egy Hárai, Bedő válogatott centerpárost lehet pótolni. Murisic és Sánta Dani kifogástalanul játszanak. Az előbbi akkorát lépett előre, hogy válogatott szintű játékossá vált. Ő ezért is igazolt hozzánk, mert megmondta, hogy ott akar lenni a montenegrói válogatottban az olimpián. Gyárfás Tamás is berobbant, heteken keresztül válogatott formában vízilabdázott. Döntő gólokat lőtt, védekezésben is sokat fejlődött, ami általában a balkezeseknél mindig sarkalatos pont. Kürti Dominikról is egyre többen kérdeznek, mert felfigyeltek rá. Stabil U 20-as válogatott, mindig számíthatok rá, több poszton is bevethető, érti és olvassa a játékot. Nagyon sajnálom, hogy Magyar Marci sokat kihagyott betegsége miatt. Viszont látom őt minden nap. Úgy jött vissza két hónapos ágyhoz kötöttség után, mint egy gyorsvonat. Egy csoda számomra a fiú, úgy érzem még két hét és bevethető lesz, ami nagy segítséget jelent az előttünk álló szerda, szombat ritmusban. Fájó pont Tóth Bendegúz. Ő Amerikából jött. Ismertem korábban, s tudom, hogy van olyan extra a játékában, ami segíthet az Egernek. Csakhogy azon az egyetemen ahol ő Amerikában tanult, nem volt olyan szintű fizikai felkészítés, mint ami a magyar bajnoksághoz, vagy a Bajnokok Ligájához szükséges. Amikor először megláttam, úgy gondoltam egy fél év kell, amire utoléri magát, de még csak most tart a minimum szintnél. Ezek után jöhetnek azok a lépések, amikkel igazából segíteni képes a csapatnak. Lukács Dorián is nagyon sokat fejlődött. Mint bekk megoldja a feladatát, neki magában a vízilabda játékban kell még sokat előrelépni.

– Beszélnünk kell a kapusokról. Azt hiszem ez már külön témává vált.

– Olyannyira, hogy már a tv-ben arról beszélnek, hogy az Egernek akkor van sansza, ha van kapusteljesítménye. Valics Bence egy nagyon intelligens ember, aki az egyetem elvégzését követően az USA-ban már egzisztenciával rendelkezett. Volt itthon egy évet ezt megelőzően, láthattuk a Miskolcban, amikor nagyon jól teljesített. Visszament az USA-ba, mert az akkori Miskolc nem volt képes neki olyan perspektívát nyújtani, mint amiért most az Egerbe igazolt. Ő nevelőegyesületében akart elsőszámú kapus lenni, s megharcolni a válogatottságért. Neki nagy céljai voltak, nem elvédegetni akart itt, hanem nagyot nyújtani. Mindenki nagyon örült az érkezésének, aztán nem sikerült azt a teljesítményt hoznia, amit ő önmagától is elvárt. Nem tudom, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, az amerikai bajnokság, a fizikai lemaradás. Azt tudtam, hogy időre lesz szüksége, amikor felveszi az ő tudásának megfelelő ritmust. De hiába kezdtünk el kora nyáron dolgozni. Amíg Gyárfásnál, Biros Barnánál, Lukácsnál, Sántánál  és a többieknél ez nagyon hasznos volt, addig a kapusnak meccs kell, hogy feljöjjön arra a szintre. Amikor képes volt felvenni a játék ritmusát, mint például a legutolsó Fradi meccsen, akkor nagy hasznára volt a csapatnak. Csak a magyar bajnokság, a BL ritmusa, gyorsasága egész más, mint az amerikai bajnokságé és nagy volt a lemaradása. Úgy volt, hogy ő lesz az elsőszámú kapus. Csiszár egy húsz éves fiatal, aki egy Báne mögött tanulta ezt a mesterséget, néha meccseket kapott. Viszont, most változott a szituáció, mert mivel Bencének nem ment, a csapat érdekében oda kellett adnom meccseket  Boldizsárnak. Szegről, végről megoldotta, de ő sem hozta azt a szintet, amit egy ZF-Eger első számú kapusának hoznia kell. Nem volt ehhez megfelelő rutinja. Ugyanakkor én látom, hogy mennyit dolgoznak. Annak a munkának ki kell jönnie. Aztán majd beszélhetünk a valós tudásukról. Van ennek egy pszichológiai oldala is. Minden poszt bizalmi. A kapus poszt még inkább az. Ha egy játékos nem érzi a bizalmat, képtelen a valós tudását hozni. Most kénytelen vagyok cserélgetni. Nem szerencsés, hogy nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy te vagy az elsőszámú kapus. Pedig ezt egy kapusnak tudnia kell. Hallják a kritikákat, az elemzéseket a tv-ben. Ez egy kegyetlen pszichikai játék a részükre, de én mindig azt vallottam, hogy amibe az ember nem hal bele, az megerősíti. Ha ők ebből jól jönnek ki és megerősödnek, akkor nagyon erősek lesznek fejben. Egyet tudok, amit el is mondtam nekik, hogy itt nincs személyi kérdés, viszont az számít, ami a csapatnak a legjobb. Az a kapus véd, aki a megfelelő teljesítményt lerakja. Ha Bence olyan teljesítményt nyújt, amit legutóbb a Fradi ellen, akkor nem lesz miről beszélni. Tisztáztam velük azt is, hogy egyetlen személyes érdek nem lehet előrébb való a klub érdekénél, mindig azaz elsőszámú szempont!

– Pont a szezonkezdetkor új vezetés vette át a klub irányítását. Mennyire befolyásolt ez benneteket?

– Nem volt egyszerű, megosztotta a figyelmet. Kezdjük velem. Nem jó dolog lépten, nyomon azt hallani a városban, hogy már nem is én vagyok az edző. Szécsi Zoli nem győzött erről nyilatkozni, hogy eszébe sem jutott a váltás.  Egyikünknek  sem volt ez kellemes. Ráadásul azt tudni kell, hogy egy csapatban játszottunk valamikor, együtt laktunk, barátok voltunk, vagyunk. Mégis motoszkált az ember fejében, hogy… Időbe telt, amíg ezeket a pletykákat kizárhattuk az életünkből. Hallották ezt a játékosok is. Akik, amikor szerződést kötnek, legelőször azt kérdezik, hogy ki az edző és kik lesznek a csapattársai. Utána beszélünk csak a pénzről. Akinél nem ez a sorrend az nem lehet az Eger játékosa. Szerencsére ezt Szécsi Zoli gyorsan rövidre zárta a csapat előtt és előttem is, ez a fajta bizonytalanság ezzel elmúlt. Aztán jött a következő pletyka, hogy nincs pénz, nem tud fizetni a klub. Kellett három, időben átutalt fizetés ahhoz, hogy megnyugodhassanak a játékosok. Mindenki láthatta, hogy a körülmények kifogástalanok, a háttér rendben van csakúgy, mint a külcsíny. Az uszoda fel van díszítve, a mérkőzésekre ott a LED fal, az a bizonyos rituálé, ami a meccsekhez, annak hangulatához kell, adott. Így már ugyanazt jelentette számukra az egri logó, mint eddig, azaz már egy kicsivel többet, mert az is megújult.

– Azzal kezdtük, hogy most jön a lényeg…

– Egyet is értettem vele. Eddig az volt a lényeg, meg kellett teremteni annak az alapját, hogy azt mondhassuk, most jön a lényeg…

/Fotó: Lénárt Márton/

 

Kövess minket Instagramon

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez