A jó fül már csak a végén kell…

 

Vannak az életben lehetetlen dolgok? Vagy mégsem? Azok többségére van már megoldás?! Folyamatosan keressük, kutatjuk, fürkésszük a lehetetlent, amire aztán megszületnek a válaszok. Ahogy Magos Balázst a budapesti székhelyű Interton Group műszaki igazgatóját hallgatom, számomra is felsejlik a lehetetlen. Nem mindig és mindent értek abból, amit mond, de olyan átéléssel magyaráz, még végül magával ragad, s a végeredménynek valamennyien örülni fogunk. Merthogy a cége lehetetlen akusztikájú terepeken varázsol tiszta, érthető beszédhangot. Ilyen lehetetlen akusztikájú terepnek számít a Bitskey Aladár Uszoda is. Bizony sokszor estünk már abba a csapdába – különösen egy-egy teltházas rangadó alkalmával –, hogy még csak nem is sejtettük mit szeretne a tudomásunkra hozni a mérkőzés kommentátora. Pedig nem egyszer, nemcsak egyszerű tények közléséről volt szó, hanem fontos információkról.


 

– Amikor a Komjádi uszodában – ami szintén lehetetlen akusztikájú terep – végeztünk a munkánkkal és éppen a próbaüzem zajlott, akkor jött oda hozzám Bárány Attila az Egri Vízilabda Klub elnöke – hallhattuk a műszaki igazgatótól. – Elmondta, hogy ő már elég régen ismeri a Komjádit, s nagyon tetszik neki, amit csináltunk. Mert nem hitte volna, hogy valamikor is hallani fogja, amit a mikrofonba beszélnek. Innen indult a kapcsolatunk.

– Mi számít lehetetlen akusztikájú terepnek?

– Általában olyan nagy terek, amik kemény felülettel – betonnal, csempével, fával, különösen azok keverékével – vannak burkolva. Olyan nagy ugyanis a hangvisszaverődés, hogy több másodpercen át hallható, s így összekeveredik a folyamatos beszéd, ami által értehetetlenné válik.    

– Akkor ehhez a munkához feltételezhetően nagyon jó fül kell…

 – A jó fül már csak a végén kell. Készítünk egy hangoszlopot, aztán az alaprajz alapján meghatározzuk az úgynevezett vonalsugárzó helyét. Rendelkezésünkre áll egy speciális számítógépes program, amivel modellezhetjük a beszédérthetőséget, amit egy számmal mérünk. Régen ez úgy történt, hogy beültettek a színházba egy csomó katonát és összefüggéstelen,  szöveget olvastak fel. Nekik pedig le kellett írniuk, hogy mit értettek meg ebből. Azért kellett az összefüggéstelen szöveg, hogy ne lehessen következtetni a szavakra. Aztán megszámolták, hogy hány szót értettek meg, amit szabványosítottak. Persze azért ebben sok volt az emberi tényező. Ehelyett van ma már a számítógépes szabványosított módszer, hogy milyen speciális hangot kell kiadni a rendszernek.    

– A Komjádiban bevált rendszert szerelték fel végül is a Bitskeyben?

– Teszteltük, nem is volt rossz, de végül, egy másik mellett döntöttünk. Ez azért is érthető, mert nincs két teljesen egyforma terep. Egy tizenhat hangsugárzóból álló, speciális felépítésű fősugárzó csoportot helyeztünk el a Bitskey uszoda eredményjelzője mellé. Ez az amerikai Community hangsugárzója, ami egyenletes lesugárzást és hangenergia elosztást biztosít a lelátókon. Vannak saját fejlesztésű rendszereink is, de itt ezzel lehet ugyanazt érteni az első és az utolsó sorokban is. A valódi tesztet egy úszóverseny jelentette, ahol mindenki megelégedésére vizsgázott az új hangrendszer. Mivel azonban a vízilabda klub rendelte meg a munkát, már nagyon kíváncsian várjuk, mit szólnak majd a szurkolók. 

– Említette, hogy nemcsak a Komjádi uszoda számított referenciának…

– A debreceni Nagyerdei Stadion, a Fradi pálya, és a szintén debreceni városi uszoda is a mi munkánk, a beszédérthetőség szempontjából. Most pedig a legnagyobb kihívást az épülő fővárosi Dagály uszoda jelenti. Ez utóbbi rendszer hasonlít leginkábba Bitskeyéhez. Mi dolgozunk a szilvásváradi lovarda hangosításán, s izgalmas feladatokat jelentenek a templomok is, amelyek első hallásra szintén lehetetlen akusztikájú terepnek minősülnek. Nagy kihívást jelentett a Keleti-pályaudvar is, ami olyan jól sikerült, hogy szinte már csak addig örülnek ennek az utasok, amíg az őket érintő információkat hallják.

     hangosítás3

Bárány Attila többször kifejtette már, hogy az állandóságot, a változások, a megújulási szándék jelentik az Egri Vízilabda Klubban. Ezen túlmenően pedig a szurkolók minél jobb kiszolgálása. Ezért is vállalta fel a klub a Bitskey uszodában ezt a beruházást, ami nem kis tételnek számít. Nagy segítséget jelentett a TAO forrás, az önerőt pedig a klub költségvetéséből állták. Mindezt az új szezon komfortosabbá tételéért, azért, hogy a lelátókon helyet foglalók a sportélményen túl is maximálisan elégedettek lehessenek…

 

 

Kövess minket Instagramon

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez