Dr. Kemény Dénes: minden rendben Egerben

Mint arról a hét elején már beszámoltunk, Egerben járt dr. Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke. A látogatás céljáról, a nap tapasztalatairól, a szövetség és az egri klub további együttműködéséről is kérdeztük a legendás korábbi kapitányt.


 

– Sem válogatott mérkőzés, sem bajnoki találkozó, mégis Egerben köszönthetjük. Mégis milyen apropó jelenti egri látogatását?

– Az Egri Vízilabda Klub, egészen pontosan Bárány Attila kezdeményezésére érkeztem, és megmondom őszintén, nagyon tetszik az ötlet – válaszolt honlapunk kérdésére dr. Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség első embere. – Egyrészt rám fér a napi zakatolás mellett, hogy néha egy-egy napra elszakadjak az irodától, a Margitszigettől, másfelől sikerült végigbeszélni az egész napot aktuális dolgokról. Vízilabdáról beszélgetni pedig mindig nagyon jó. Megnéztem a szakmai és beruházási terveket, találkoztam a polgármester úrral, és zárásként végignézem az edzéseket, amíg el nem fáradok annyira, hogy elinduljak haza.

– Gyorsan összefoglalta a nap programját, de azért néhány pontot ragadjunk meg részletesebben! Érkezését követően, az épülő Bárány-uszoda meglátogatása indította a bejárások sorát. Hogyan tetszett a létesítmény jelenlegi állapotában?

– Nekem lelkileg teljesen más, mint a mostani fiataloknak, mert régebben sok meccset játszottam az eredeti uszodában. Rengeteg szép emlékem van. Meglepődtem, teljesen más, mint volt, de sok minden emlékeztetett a régire, és azt gondolom, hogy ez egy nyolcvan-kilencven százalékban kész létesítmény. Az építkezés abban a fázisában tart, amikor már lassan lehet nézni a naptárat, mikor lehet az átadóünnepség, amiben a szövetség is szeretne segíteni. Valamit biztosan ki fogunk találni, mert ez az uszoda, amely az egri úszósport bölcsője, megérdemli a hírverést.

– Mennyire fontos egy olyan tradicionálisan komoly hagyományokkal rendelkező városban, mint Eger, hogy újabb uszodák épüljenek?

– Változik a világ. Régebben Eger a nyitott uszodával, illetve azzal a fedettel, amit már le is bontottak, meg tudta oldani az úszó, vízilabdasportot. Azért mondom, hogy változik a világ, mert manapság sokkal több ember tanul meg gyerekkorában úszni, ebből kifolyólag sokkal több medencére van szükség. Igazából sok kritika éri a TAO-programokat. Amit azonban nem tud senki sem kritizálni, az a vízilabda TAO-támogatásokon felépülő új vízfelület, ami sportra és közönséghasználatra alkalmas, illetve a meglévő, de már elavult létesítmények felújítása. A vízilabda egy olyan sportág, amely hogyha neki fog uszodákat építeni, és a szövetség komoly és felelősségteljes hatósági jogkörű munkájával ezt végigvezeti, akkor ezek rendesen el fognak készülni. Ezek olyan beruházások szemben más sportágakéval, amely esetében a felépülő, újjáépülő létesítményeket a vízilabda egy nyolcad, egy hatod részben használ, mert rengeteg más élvezője is van az uszodának. Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. A Magyar Vízilabda Szövetség felelősségével az egyesületek hozzák létre a beruházásokat. Komoly érdek a gyermekek úszásoktatása, és a fürdőzőké, a lakossági úszásé, ami egészségessé teszi az uszodák városait. Azt gondolom, azzal, hogy mi, egyesületek és szövetség ehhez hozzájárulunk, azt eredményezzük, hogy kevesebb pénzt költsenek az emberek kórházakban és patikákban.

– Ahhoz, hogy helyi szinten létrejöjjenek ilyen beruházások, elengedhetetlen az önkormányzatok szerepe. Említette, hogy meglátogatták Habis László egri polgármestert is. Mennyire talált megnyugtató szavakat abból a szempontból, hogy Egerben az önkormányzat biztos hátteret nyújt egyrészt a vízilabda sport támogatására, másrészt a jelenleg is zajló beruházásokra?

– Pont arról beszélgettünk a polgármester úrral, hogy most már sok vidéki fellegvára van a magyar vízilabdának, de azért Egert és Szolnokot nem lehet elfejteni, hiszen ez a két város tradicionálisan, már a két világháború között nagyon sok mindent adott a magyar olimpiai sportnak úszásban és vízilabdázásban. Én is tudom sorban mondani azokat a játékosokat, akik itt lettek vízilabdások, és lettek például nálam is válogatottak, aztán nyertek aranyérmeket. Tehát azt gondolom, hogy Eger a tradíciója miatt akárhány medencét is fog építeni, az mindig tele lesz, mert itt teljesen normális, hogyha egy család a nyolc-tízéves gyermekének sportágat keres, akkor a vízilabda biztosan szóba jön. Polgármester úr megnyugtatott, hogy amit tud a maga eszközeivel, azt megtesz, hogy ez a biztos és nyugodt háttér a jövőben is megmaradjon. Emellett elkezdtünk más dolgokban is egyeztetni, minthogy megpróbálunk olyan jogszabályi hátteret találni, amivel nem működő, de meglévő iskolai tanuszodát is segítsünk felújítani. Ez mind-mind a hosszabbtávú tevékenységet segíti. Az is fontos, hogy a TAO-s beruházások harminc százalékos önrész előteremtésével járnak, ilyen esetben pedig, mint a Bárány-uszoda, ahol ez az összeg meghaladja a félmilliárd forintot, helyt tudott állni a város és a klub, amit mi köszönünk szépen.

– Ilyenkor, amikor uszodákról beszélgetünk uszodákban, vízilabdáról vízilabdázókkal, mennyire fogja el a nosztalgia?

– Az a helyzet, hogy akárhányszor ilyen helyzetbe kerülök, mindig megfordul a fejemben, hogy mikor leszek újra edző, de egyelőre nem tudom. Nem készülök rá. Ettől függetlenül egy nagyon fontos, szép és eredményes szakasza volt életemnek, amikor a parton álltam. Összesen huszonöt éven keresztül edzősködtem, előtte, közben, alatta tizennyolc évet dolgoztam állatorvosként is, szóval eléggé sokrétű és gazdag időszakra tekinthetek vissza.

– És milyen érzés annak az uszodának a partján állni, ahol jelenleg is nyüzsgő vízilabdaélet zajlik, rengeteg gyermekkel, két felnőtt csapattal, korábbi tanítványokkal?

– Azt kell mondjam, hogy idén lesz tizennyolc éves a Bitskey Aladár Uszoda. Emlékszem jól, mert itt voltam a sidney-i olimpiát követő avatóünnepségen és néhány friss olimpiai bajnok játékosom is részt vett akkor a különböző tréfás játékokban. Ez a létesítmény már tizennyolc éve a világ egyik leghíresebb uszodája. Aki itt jár, ugyan elmondhatja magáról, hogy járt már a világ sok-sok uszodájában, de ilyen típusúban egészen biztosan nem. Ebben a Makovecz-stílusban épített létesítményben nem csak az jelenthet a vizitáló együttesnek örök emléket, hogyha esetleg nyerni tud, hanem az is, hogy valóban, ilyen csodálatos környezetben teheti meg azt. Egy ilyen szentélyben nyerni fantasztikus érzés.

– Beszéljünk még kicsit az Egerben zajló szakmai munkáról is, hiszen a női és férfi szakágban is magas szinten dolgoznak a Biros Péter és Dabrowski Norbert nevével fémjelzett edzői stábok. Mit gondol arról az útról, ahol most jelenleg az egri felnőtt csapatok járnak?

– Amikor ideértem, Bárány Attila klubvezető, és a két említett vezetőedző fogadott személyesen, úgyhogy órákon keresztül beszélgettünk mindenféle aktualitásról. Én azt gondolom, azt tapasztalom, hogy a szakmai munkában untig elég az eszmecsere. Nyilván én kapitányként sem kértem, vagy utasítottam senkit klubszinten, mindenkit a saját munkájának az eredménye dicsér. Az a produktum. Ugye a hazug prófétát az igaztól a gyümölcse különbözteti meg. Ezektől az edzőktől az utánpótlás és felnőtt válogatottak játékosokat kapnak. Akkor meg miről beszélünk?

 

(FOTO: Lénárt Márton)

Kövess minket Instagramon

0

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez